hirdetés
Belföld

Döntöttek Strasbourg-ban, de mit jelent ez itthon

Precedensértékű ítélet született nemrég Strasbourg-ban, mindenhol ez lesz az irányadó munkáltató és alkalmazott között

A minap általánosan kötelező érvényű döntés született a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Egy román mérnök munkájához installált egy csevegőprogramot, amit később a menyasszonyával való üzengetésre is használt. Miután ez kiderült, elbocsátották. Ő beperelte a munkáltatót, de az a per során felhasználta az üzenetek tartalmát. Az ügy egészen Strasbourgig jutott, ahol a vállalatnak adtak igazat. A döntés precedensértékű lehet, tehát Magyarországra is érvényes.
Döntöttek Strasbourg-ban Döntöttek Strasbourg-ban (Forrás: frsz.hu)
hirdetés

A mérnök 2007-es lebukása óta húzódó ügy a múlt héten lezárult, de nyilvánvalóan kihat a magyar munkavállalókra is, felveti a kérdést: meddig mehet el a munkaadó?

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az ítélet ugyan csak az említett perre érvényes, mégis precedensértékű. Emiatt a legközelebbi hasonló ügyben, azonos tényállás mellett, már nem csak az EJEB fog így dönteni. Szinte biztosra vehetjük, hogy a magyar bíróságok is elutasítják majd a feléjük panasszal forduló munkavállalókat, mert a bírák nem szeretnék, ha felülbírálnák döntésüket a fellebbvitel szintjén.

Megemlítette ugyanakkor, hogy mennyire fontosak a tényállás elemei: a mostani pert azért nyerte meg a munkáltató, mert a mérnök egy, a munkáltató kérésére telepített programot használt személyes üzengetésre. Ez döntőnek bizonyult, emiatt nem ítéltek úgy, hogy a munkáltató megsértette a magánszférát.

Ezután hasonó esetben el fogják utasítani a munkavállaló panaszát, ha munkahelyi telefonról és munkaidőben folytat magánjellegű beszélgetést. Daragó Dénes munkajogász állítja: eddig is bevett gyakorlatot erősített meg a döntés, amivel általában a munkavállalók is tisztában voltak. Azt nyilvánvalónak nevezte, hogy a munkavállaló személyiségi jogai közé tartozik a levéltitokhoz, magánélethez, személyes adatok tiszteletben tartásához fűződő jog, viszont a munkáltatónak az a gazdasági érdeke, hogy munkaidőben és munkaeszközön valóban dolgozzanak, ami ellenőrizhető legyen.

Igazság szerint munkahelyenként eltérő a gyakorlat, más a cégfilozófia, néhol elvárják a 8-10 órányi folyamatos munkát, máshol – például kreatív munkakörökben – szabad kikapcsolódni is. Daragó Dénes jogosnak tartja az elvárást, hogy a munkahelyen az alapvető tevékenység a munka legyen. Akár kamerákkal is ellenőrizhetik, hogy valaki a munkaállomásán van-e. Persze a kamerákat csak indokolt helyekre tehetik. Egy kisebb, de nagy értékű termékekkel dolgozó cégnél szigorúbban ellenőriznek, mint egy irodaházban.

A kommunikáció más eset, hiszen mindenhol beszélgetnek élőszóban, személyes témákról is. A levelek és telefonok ellenőrzése bonyolultabb. Magyarországon az a bevett szokás, hogy külön e-mail-fiókot használnak a munkalevelezésre, figyelmeztetik őket, hogy ezt akár ellenőrizhetik is. Amennyiben így van, akkor a magyar bíróságok is hasonlóan döntenek.

Lattmann Tamás szerint egészen más eset lenne, ha a munkavállaló a személyes e-mail-fiókját nyitja meg a munkahelyi számítógépen. Egy ilyen ügy ha eljutna Strasbourgig, akkor teljesen új helyzet lenne. Az ítéletek nem egysíkúak, apróságok érdemi változást hozhatnak, bár ezúttal helyesen döntöttek – állítja a nemzetközi jogász. Daragó Dénes szerint is helyes döntés született, de idézett egy különvéleményből, ami azt mondta: a vállalat nem ellenőrizhette volna ilyen mértékben a mérnök saját számítógépén folytatott kommunikációját, mert a személyiségi jogok fölötte állnak. A munkajogász úgy látja: csak a tartalomba nem tekinthetett volna bele, de joga van ellenőrizni, hogy valóban a munkáját végzi-e.

Sok helyen nem is engedik, hogy saját eszközt vagy online hozzáférést használjanak munkaidőben, különben nem számít bele a munkaidőbe vagy fegyelmi vétség miatt elbocsátást vonhat maga után. Egyes gyárakban a dolgozó fel sem veheti a telefonját, mondjuk a szalag mellett, ám irodai munka esetén ezt már nehezebb ellenőrizni – árulta el a munkajogász. Az eszközhasználat korlátozása a munkáltató joga, inkább az számít, mennyire rugalmasak e tekintetben.

Természetesen vannak jellemző megoldások hazánkban is. Egy multinacionális cégnél például az irodai környezetben bárki bármennyit használhatja a munkaeszközöket személyes célra is, ha elvégzi a munkáját. Nem is mindenki emlékszik olyanra, hogy a szerződésében lennének a megfigyelésre vonatkozó szabályok.

Egészen más a helyzet a telemarketingeseknél, hiszen a számítógépükre telepített online blokkolási rendszer indítja a munkát és adja ki nekik óránként a tízperces szüneteket. Hasonló rendszer működhet pályázatíró cégeknél is, ahol a rugalmasan ütemezhető munka miatt szintén becsekkolnak a számítógépükön, így mérve az ott eltöltött időt. Személyes elintéznivaló esetén kijelentkeznek onnan.

A megoldás még a távmunkában is működik: egy online marketinggel foglalkozó amerikai cégnél olyan alkalmazást telepítenek a bedolgozó munkaeszközére, amelyet bekapcsol, ha dolgozni kezd. Ennek alapján kapja a fizetését. Eközben a program – véletlenszerűen – lefotózza a képernyőt, amit aztán elküld a megbízónak. Igazából tehát minden cég a maga módján értelmezi a munka törvénykönyvét.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Semjén: Európa jövőjéért is felelősek vagyunk

Semjén: Európa jövőjéért is felelősek vagyunk


EURÓPA,     SEMJÉN ZSOLT,     KDNP

Kövér: Európa sorsa is eldőlhet a magyarországi választáson

Kövér: Európa sorsa is eldőlhet a magyarországi választáson



Fidesz: Brüsszel továbbra is a kötelező kvótát erőlteti

Fidesz: Brüsszel továbbra is a kötelező kvótát erőlteti



hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen