Belföld

Egyre több magyar gyereket fogadnak örökbe külföldön

Úgy tűnik, hogy itthon egyre válogatósabbak vagyunk adoptálás terén, ám külföldön örülnek a cigány, iskolás és fogyatékkal élő gyermeknek is.
adopt A kép illusztráció (Forrás: Stuffedadoptions.com)

Elkeserítő adatokról számolt be a Magyar Nemzet a hazai örökbefogadás trendjének alakulása kapcsán. A lap szerint ugyanis egyre nő azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek csak külföldön találnak családot.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján tavaly a titkos örökbefogadások által összesen 507 gyermeknek sikerült családot találni, közülük azonban 165-en külföldre kerültek, vagyis minden harmadik örökbe fogadott magyar gyermek másik országban fog felnevelkedni. Mindez azonban egy jól érzékelhető folyamat eredménye, mivel 2014-ben ez a szám még csak 129 volt.

A lapnak elmagyarázta ennek a jelenségnek a hátterét a Gólyahír Egyesület elnöke, Mórucz Lajosné. Elmondása alapján csak annak a gyereknek kereshetnek külföldön örökbe fogadó szülőt, akinek Magyarországon nem találtak családot. Hazánkban azonban mindenki csecsemőt szeretne, vagyis minél idősebb lesz egy árva, annál kevesebb az esélye arra, hogy itthon fogadják örökbe. Mire a gyermek iskoláskorú lesz, szinte már "eladhatatlanná" válik. Ezt a számok is alátámasztják: tavaly a 6–10 éves korosztályból az adoptált 105 kisiskolásnak csupán negyedét (27 főt) fogadták magyarok örökbe, a háromnegyedük külföldre került.

Csecsemőket azonban azért is nehéz örökbe adni, mivel sokukról még nem mondtak le végleg a szülők, illetve a gyámhatóság nem hozott ilyen irányú döntést.

A szakember külön kiemelte, hogy a fogyatékkal élő és a roma származásúak esélyei még ennél is rosszabbak. Ezek közül a legtöbb végül Olaszországba kerül, az ottani családok ugyanis szívesen fogadnak akármilyen gyermeket.

Mindezek ellenére itthon továbbra sem csökkennek az örökbefogadási várólisták, a csecsemőkre még mindig éveket kell várni.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik országgyűlési képviselője azonban valóságos „gyermekexportot” lát a háttérben. Szerinte ugyanis a jogszabályokkal ellentétben a problémás gyermekeknél, többek között a testvéreknél előre eldöntik, hogy külföldre kerülnek. A politikus szerint még az is kérdéses, hogy elég hatékony-e a külföldre örökbe adott gyermekek utánkövetése. Aggodalmairól írt Balog Zoltánnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárának, aki válaszában kifejtette, hogy a nemzetközi örökbefogadási eljárásokat a Hágai Egyezmény szabályozza, amit hazánk 95 országgal együtt emelt be a saját jogrendjébe.

Az örökbefogadott gyermekek utánkövetését pedig a 2014 márciusában életbe lépett új polgári törvénykönyv tette kötelezővé, amely legalább egy évig nyomon kell követni a kicsik életét.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
Ismét nőtt a légszennyezettség

Ismét nőtt a légszennyezettség



A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen