hirdetés
Belföld

A magyar ítélkezési gyakorlatban ritka a gyűlölet-bűncselekmény

A magyar ítélkezési gyakorlatban ritkán tárgyalnak gyűlölet-bűncselekményeket, igaz, a statisztikákban külön nem is nevesítettek teljeskörűen, így a nyilvántartásuk sem megoldott - derült ki a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának a legfelsőbb bírói fórum honlapján olvasható összefoglaló véleményéből.
Igazságszolgáltatás A magyar ítélkezési gyakorlatban ritka a gyűlölet-bűncselekmény (Forrás: theodysseyonline.com)
hirdetés

Belegi József nyugalmazott kúriai tanácselnök, az elemzőcsoport vezetője a napokban háttérbeszélgetésen ismertette megállapításaikat. Elmondta: 2015-ben egy évtizedre visszatekintve megvizsgálták a hazai bírói gyakorlatot, és mintegy száz, elsősorban a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve az emberi méltósághoz fűződő jogok közötti konfliktussal összefüggő, köznyugalmat sértő esetet vizsgáltak.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy némileg félrevezető a gyűlölet-bűncselekmény elnevezés. Ezekben az ügyekben ugyanis jobbára nem egy konkrét személy elleni gyűlölet vezérli az elkövetőt, inkább az általánosító előítéletesség, amelynek oka lehet például

  • nemzetiségi hovatartozás,
  • származás,
  • bőrszín,
  • szexuális irányultság.

A sértett gyakran véletlenül válik az eset szenvedő alanyává, és nem csak őt éri sérelem, hanem azt a csoportot is, amely tagjaként a bűncselekményt elszenvedte. A történtek után ugyanis a csoport más tagjai is veszélyeztetve érezhetik magukat.

A gyűlölet-bűncselekményeket több nemzetközi jogi rendelkezés szankcionálja, a többi között az ENSZ, az Európa Tanács, illetve az EU dokumentumai, amelyekhez Magyarország is csatlakozott.

Egy nemzetközi vizsgálat aggályosnak találta, hogy a magyar szabályozás nem nevesíti külön a rasszista indíttatást a különféle erőszakos bűncselekmények minősített esetének számító aljas indok egyik formájaként, ezért gyakorlatilag lehetetlen a faji indíttatású bűncselekmények figyelemmel kísérése Magyarországon.

"Ez a kritika a csoport megítélése szerint tulajdonképpen jogos" - áll a kúriai dokumentumban.

Az efféle cselekmény lehet gyűlölettett - amelyet a jelenlegi büntető törvénykönyvben a közösség tagja elleni erőszakra vonatkozó rendelkezések szankcionálnak - vagy gyűlöletbeszéd, amelynek a magyar szabályozásban jobbára a közösség tagja elleni uszítás tényállása felel meg.

A közösség tagja elleni erőszak és a közösség elleni uszítás tényállásaiban a kiemelt büntetőjogi védelmet élvező csoportok köre nem lezárt. A vizsgált ügyek közül a bírói gyakorlat - az elemzőcsoport szerint helyesen - védendő csoportnak tekintette például

  • a roma származásúakat 23,
  • a magyarsághoz tartozókat 8,
  • a románsághoz tartozókat 1,
  • az erdélyi magyarokat 1,
  • a zsidó vallásúakat 3,
  • a római katolikus vallásúakat 1,
  • a fekete bőrűeket 1,
  • a homoszexuálisokat 2,
  • a bevándorlót, migránst 1 ügyben.

Belegi József a felmerülő jogalkalmazási dilemmákat ismertetve kifejtette: a közösség tagja elleni erőszak szankcionálásának rendeltetése többi között az, hogy senkit ne érhessen bántódás egy népcsoporthoz tartozása miatt, ezért lehetnek nemcsak valamely kisebbséghez, hanem a többségi, magyar társadalomhoz tartozók is ilyen támadás áldozatai.

Egy másik felvetődő kérdés volt, hogy vajon a bíróság által feloszlatott - tehát már nem törvényesen működő - Új Magyar Gárda Mozgalom tagjait e minőségükben ért fenyegetések, bántalmazások miatt megilleti-e a gyűlölet-bűncselekmények szankcionálásával járó magasabb szintű védelem. A bíróságok szerint nem, és igaz ez az egyes szurkolói csoportokra vagy például zenekarok rajongóira is. (Természetesen, ha a sérelmükre más bűncselekményt követnek el, például testi sértést, akkor az üldözendő és büntetendő, csak a speciális gyűlölet-bűncselekménynek, a közösség tagja elleni erőszaknak nem lehetnek sértettjei.)

A bíróságok a gyűlölködő kijelentéseket önmagukban rendszerint nem látták elégségesnek a közösség tagja elleni erőszak garázdasághoz hasonló alakzatának megállapításához akkor sem, ha ezek a kijelentések az eset körülményei alapján kihívóan közösségellenesek és riadalomkeltésre alkalmasak.

"Általában még vádemelés sem történik például, amikor romákat megfélemlítő felvonulásokon mocskolódó, rasszista jelszavakat skandálnak, pedig a szóban levő tényállás alapján ez (ha a riadalomkeltésre alkalmasságot valamely körülmény nem cáfolja) büntethető lenne" - áll az elemzőcsoport összefoglaló véleményében.

A közösség elleni izgatás, uszítás miatti vádemelések csekély száma részben visszavezethető az elkövetési magatartás bonyolult megítélésére. A közösség elleni uszítás miatt indult büntetőeljárások töredéke jut csak el vádemelésig, jobbára elutasítják a feljelentést, vagy megszüntetik a nyomozást.

A nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű büntető törvénykönyvi tényállással kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy kevés ennek alapján indult ügy van: ezekben többnyire a holokauszt jelentéktelennek feltüntetése miatt kezdődött eljárás.

A vizsgált mintegy száz ügyben

  • 29 vádlott kapott végrehajtandó szabadságvesztést - jobbára akkor, ha a közösség tagja elleni erőszak mellett más bűncselekmény is megvalósult -,
  • 39 felfüggesztettet,
  • 4 közérdekű munkát,
  • 10 pénzbüntetést, további
  • 9 esetben próbára bocsátást alkalmaztak a bíróságok,

utóbbiak közül öten fiatalkorúak voltak, két másik fiatalkorú megrovást kapott, egyet pedig javítóintézetbe utaltak.

Az ilyen indíttatású cselekmények közül kiemelkedik a romagyilkosságok néven ismertté vált, hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat, amelynek vádlottjai közül hármat jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt a Kúria.

Ugyanakkor a támadássorozat a roma lakosság körében sok, a többségi társadalomhoz tartozók sérelmére elkövetett gyűlölet-bűncselekmény ürügyéül szolgált - jegyezte meg a szakember.

A 31 oldalas összefoglaló jelentés az lb.hu oldalon olvasható.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
Fegyverrel fenyegetőzött, aztán balesetet okozott egy 16 éves fiú

Fegyverrel fenyegetőzött, aztán balesetet okozott egy 16 éves fiú


BUDAPEST,     BALESET,     FEGYVER

hirdetés
Az MSZP-ben fegyelmi eljárás indul Móricz Eszter kizárására

Az MSZP-ben fegyelmi eljárás indul Móricz Eszter kizárására


MÓRICZ ESZTER,     MSZP,     FIDESZ

Védelmet kaphatnak Orbán Viktor családtagjai is

Védelmet kaphatnak Orbán Viktor családtagjai is



Kitiltják a motoros hajókat a Balatonból

Kitiltják a motoros hajókat a Balatonból



hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen