hirdetés
Belföld

Magyarország nem kilépni akar az Európai Unióból, hanem megváltoztatni azt

Magyarország nem kilépni akar az Európai Unióból, hanem átalakítani és megváltoztatni az intézményrendszerét, hogy minden ország sikeres lehessen - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénzügyi csúcstalálkozón.
XIX. Pénzügyi csúcstalálkozó Budapesten Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által rendezett XIX. Pénzügyi csúcstalálkozón a Sofitel Budapest szállodában 2017. április 20-án. Mellette Czakó Borbála, a HBLF elnöke. MTI Fotó: Mohai Balázs
hirdetés

A Pénzügyi Csúcstalálkozó 19. Az új világ? Európa és Amerika globális kihívásai elnevezésű fórumon Lázár János hangsúlyozta, hogy a visegrádi országokkal közösen, a közép-európai és nemzeti érdekek mentén szeretnék átalakítani az uniót.

Úgy vélte, a Brexit történelmi hiba volt, de a magyar kormány álláspontja szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy alapvető változások legyenek az integrációban. Kitért arra: az európai szocialisták szerint akkor lesz versenyképes az unió, ha tovább mélyítik az integrációt, ám a magyar kormány szerint ez teljesen ellentétes Magyarország érdekeivel, a nemzeti érdekekkel.

Hangsúlyozta, fel kell számolni a jogbizonytalanságot, mivel a Nagy-Britanniában dolgozók közül sokan nem tudják mi vár rájuk. A Brexitnél a német gazdaság és az azzal szoros kapcsolatban lévő magyar gazdaság számára is fontos kérdés, hogy az EU milyen kereskedelmi megállapodást köt Nagy-Britanniával. Magyarországnak az az érdeke, hogy a kereskedelmi és az EU költségvetéséről szóló tárgyalások egyszerre haladjanak és gyorsan záruljanak le.

Júliusban veszi át Magyarország a V4 szövetség konzultációjának vezetését, és a fő kérdés, hogy mi történik az uniós költségvetéssel, a kohéziós alapokkal 2020 után, amikor Nagy-Britannia már nem lesz tag. Mint fogalmazott, nem hisznek abban, hogy megszűnnének ezek a pénzügyi alapok, a finanszírozás azonban át fog alakulni. Úgy vélte lesznek források, de új, központi elosztású rendszer lesz, a Juncker fejlesztési alaphoz hasonlóan, amelyből "érdemes megnézni", hány közép-európai ország részesült.

Kitért arra, hogy az évi 33-35 ezermilliárd forintos magyar bruttó hazai termékből (GDP) évi 2-2,5 ezermilliárd forint az uniós kifizetés, ennyiben befolyásolja az ország gazdasági fejlődését. A forrásoknak volt stratégiai jelentősége a magyar gazdaság fejlesztése szempontjából, a gazdaság állapotától függően - mutatott rá.

Magyarország elsősorban az államháztartás rendbetétele és a pénzügyi egyensúly kialakítása szempontjából járt jól ezekkel a forrásokkal, így nőtt a befektetői bizalom, csökkent az ország kitettsége - mondta, hozzátéve, a magyar költségvetés már képes saját forrásból is fejleszteni.

Hangsúlyozta, ezek a források nem ajándék források, Magyarország megnyitotta piacát, és cserébe kapta a felzárkózás lehetőségét, amelyet egy, az európai versenyképességet az unió szerint elősegítő, "jól körülhatárolható" ideológiai célhoz kötve határoztak meg.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint súlyos kettős mérce áldozata Magyarország, míg Ausztria dicséretet kap azért, mert határainál az "európai jogot lábbal tipró" intézkedéseket vezet be a határellenőrzés visszaállításával, addig Magyarországot elítélik a schengeni szabályok betartásáért a magyar-szerb határon. A migráció volt az egyetlen olyan, az integráció jövőjét meghatározó kérdés az elmúlt években, amelynél "egy lépést sem" sem közeledtek az álláspontok Magyarország és az Európai Bizottság között.

Sok egyéb kérdésben a kezdeti túlfűtött viták után sikerült racionális egyezségre jutni 2010 után - jegyezte meg. Magyarország álláspontja szerint meg kell állítani, kontroll alá kell helyezni a migrációt, míg az európai többség megszervezni szeretné azt. Úgy vélte, ez a vita meghatározza a következő évet, hiszen 2017 nyarán a bizottság célja, hogy akár jogi eszközökkel kényszerítse Magyarországot a menekültek visszafogadására és a liberálisabb határmenti beléptetésre. Az európai szocialisták a "fejükbe vették", hogy megpróbálják Magyarországot az Európai Unió szélére szorítani - jelentette ki Lázár János.

A Brexit egyik következményének nevezte, hogy az európai konzervatívok "lebénultak", míg a szocialistáknak van kész válaszuk arra, mi legyen az unióval Nagy-Britannia kilépése után, ők "szocializmust szeretnének". Megjegyezte, az európai szocialisták azt szeretnék elérni, hogy a nemzeti érdekek képviseletében és szuverenitásban gondolkodó államokat "megregulázzák, letérdepeltetessék" vagy kiszorítsák.

A következő időszak nagy vitája, hogy a tagállamok további jogkörök - adózás, ellátási rendszer - leadásával vagy azok jobb gyakorlásával tudnak az unió jövőjéhez hozzájárulni - fejtette ki. A magyar álláspont 2010 óta következetes: nincs szükség és lehetőség további hatáskörök átengedésére, mert az ország versenyképességét az segíti, ha tagállami hatáskörben maradnak ezek a kérdések - mondta Lázár János.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
Holtan találtak egy férfit Tatabányán

Holtan találtak egy férfit Tatabányán



hirdetés
Halálos baleset történt Szigetszentmiklósnál

Halálos baleset történt Szigetszentmiklósnál


RENDŐRSÉG,     BALESET,     GÁZOLÁS

A héten harmadszor csökkent az üzemanyagok ára

A héten harmadszor csökkent az üzemanyagok ára


ÜZEMANYAG,     BENZIN,     GÁZOLAJ

hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen