hirdetés
Belföld

A tiltakozások ellenére megszavazták a „civiltörvényt”

Elfogadta a parlament a keddi ülésén a „civiltörvényt”, amely egyes vélemények szerint a civilszervezetek megbélyegzésére alkalmas. Korábban többen utcára vonultak, hogy tiltakozzanak a tervezet ellen, és az Európa Tanács is kifogásolta a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvényt.
Tüntetők Hiába tüntettek korábban több ezren, a törvényt kisebb módosításokkal elfogadta a parlament (Forrás: Facebook / Civilizáció)
hirdetés

A „civiltörvényként” elhíresült szabályozást a fideszes Gulyás Gergely, Kósa Lajos, Németh Szilárd és Vitányi István nyújtották be, majd a parlament a keddi ülésén 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodás mellett, jelentősebb változás nélkül elfogadta azt. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Az előterjesztők a törvényt azért látták indokoltnak, mivel a civil szervezeteknek és alapítványoknak fontos szerepe lehet a közvélemény-formálásban és a demokratikus ellenőrzésben, amivel együtt közérdek fűződik ahhoz, hogy az általuk képviselt értékek egyértelműek legyenek a társadalom számára. Emellett a terrorizmus finanszírozását és a pénzmosást illetően is kockázatot jelenthet az „átláthatatlan eredetű pénzmozgás”.

A szabályozással kapcsolatban felmerült annak aggálya, hogy az alkalmas a civilszervezetek megbélyegzésére, az elmúlt hetekben pedig több tüntetést is szerveztek, amelyeken a civilszervezetek mellett álltak ki a törvénnyel szemben a tiltakozók.

Emellett nemzetközi bírálatok is érkeztek a „civiltörvénnyel” kapcsolatban – májusban például az ENSZ szakértői a javaslat visszavonása mellett foglaltak állást. A kiadott közlemény szerint a törvény a békés gyülekezéshez való jogot és a szólásszabadsághoz való jogot is korlátozhatja, és úgy vélik, hogy a már meglévő szabályok is alkalmasak a civilszervezetek pénzügyi átláthatóságának biztosítására. Aggályosnak tartották egyúttal, hogy a civiltörvény ezek után már csak diszkriminálná, és megbélyegezné a részben vagy egészben külföldről finanszírozott szervezeteket.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Nils Muižnieks szintén arra tett felszólítást, hogy utasítsák el a parlamenti képviselők a tervezetet, mivel azzal olyan szervezeteket bélyegezhetnek meg, amelyek az emberi jogok területén törvényes tevékenységet végeznek.

Végül a Velencei Bizottság által megfogalmazott aggályok nyomán a kormány némileg enyhített a szabályozáson, azon viszont éppen nem, hogy a 7,2 millió forint külföldről érkező támogatás esetében a szervezeteknek minden kiadványon fel kell tüntetniük, hogy ők „külföldről támogatott szervezetek”. A Velencei Bizottság észrevétele alapján a törvényben szerepel ugyanakkor, hogy a külföldi támogató személyes adatait nem kell közzétenni abban az esetben, ha egy év alatt az általa nyújtott támogatás mértéke 500 ezer forintnál kevesebb.

A törvényhez a Jobbik és az LMP négy módosító javaslatot nyújtott be, ám csak a Fidesz által kezdeményezett módosításokat fogadta el a kormánytöbbség.

Az MTI szerint a szabályozás értelmében a nyilvántartó bíróság minden hónap 15-ig küldi meg azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak az adatait a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyeket az ezt megelőző hónapban külföldről támogatott szervezetté minősített. Az adatok ezután ingyenesen elérhetőek lesznek az erre a célra készített elektronikus felületen, továbbá az érintett szervezeteknek is azonnal fel kell tüntetniük a honlapjukon kiadott sajtótermékeken, hogy „külföldről támogatott szervezetek.

Azoknak a szervezeteknek, amelyek nem teljesítik kötelezettségeiket, az ügyész felszólítása után 30 nap áll rendelkezésre ennek pótlására, és ha ez után sem tesznek eleget az előírásoknak, úgy újabb 15 napos határidőre figyelmeztetik őket. Amennyiben ennek sincs eredménye, úgy az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.

Viszont – ugyancsak a Velencei Bizottság javaslatára – a törlés lehetősége nem szerepel a szankciók között, és noha a tervezetben eredetileg az egyszerűsített törlés eljárása is szerepelt, ez is kikerült belőle. Szintén a Velencei Bizottság aggályai nyomán vált az eredetileg tervezettnél „enyhébbé” a kikerülést illetően a szabályozás, ugyanis akkor is ki lehet kerülni a külföldről támogatott szervezetek közül, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet.

Nem vonatkozik a „civiltörvény”

  • a civil szervezetnek nem minősülő egyesületekre és alapítványokra,
  • a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre,
  • a vallási tevékenységet végző, illetve a
  • a nemzetiségi szervezetekre sem.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) eközben bejelentette, hogy a törvényt jogsértőnek tartja, az ellen pedig annak be nem tartásával tudnak fellépni. Úgy vélik, teljesen nyilvános és átlátható a gazdálkodásuk, és évekre visszamenőleg is követhető, hogy milyen forrásból, milyen programokon dolgoztak. Közleményük szerint abban az esetben, ha eljárás indul ellenük, készek minden jogérvényesítési lehetőséget kihasználni.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Dunába esett egy férfi az Erzsébet hídról, a vízirendőrök segítettek rajta

Dunába esett egy férfi az Erzsébet hídról, a vízirendőrök segítettek rajta


DUNA,     BUDAPEST,     RENDŐRSÉG

Kigyulladt egy raktérépület Kelenföldön

Kigyulladt egy raktérépület Kelenföldön


KELENFÖLD,     BUDAPEST,     TŰZ

hirdetés
hirdetés
hirdetés
loading...
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen