hirdetés
Belföld

Január 1-jén lép hatályba az új közigazgatási perrendtartás

A január 1-jén hatályba lépő közigazgatási perrendtartás ügyfélcentrikus, az a célja, hogy a perek gyorsabban, szakszerűbben, hatékonyabban folyjanak, minél hamarabb kompetens döntés szülessen - mondta Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke az MTI-nek.
Január 1-jén lép hatályba az új közigazgatási perrendtartás Az új közigazgatási perrend alaposan átrendezi a bírósági hatásköröket (Forrás: Socollaw.com)
hirdetés

    Önálló közigazgatási perrendtartás korábban nem is létezett, az erre vonatkozó szabályok eddig a polgári perrendtartás egyik fejezetét alkották.

    Az eljárási kódex új filozófiáját, ügyfélbarát jellegét mutatja, hogy jelentősen szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét a közigazgatási döntésekkel szemben. Azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a bírák a jogsértő közigazgatási aktusok helyett lehetőleg maguk hozzanak érdemi, helyes döntést, ne adják vissza új eljárásra a közigazgatásnak az ügyet, ahogy az ma még gyakran előfordul - mondta az elnök.

    A helytelen közigazgatási határozatok bírói hatáskörben történő érdemi megváltoztatása rövid távon nagyobb munkaterhet jelenhet a bíróságoknak, de jobb az állampolgároknak, hiszen hamarabb megszülethet a jogerős, végrehajtható döntés. Hosszabb távon pedig a bíróságoknak is előnyösebb, hiszen a közigazgatásnak visszadobott ügyek is nemegyszer újra bíróságok elé kerültek.

    Eddig jobbára csak a konkrét közigazgatási határozatokat lehetett bíróságon megtámadni, ezután viszont már az úgynevezett közigazgatási cselekményeket, tehát például egy építésügyi ellenőrzést vagy egy oktatási intézmény és egy önkormányzat közti szerződést is, továbbá közigazgatási szervek mulasztását, köztestületek, például kamarák döntését vagy akár egy egyetemi vizsgaszabályzatot is.

    Főszabályként a közigazgatási cselekménytől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet majd pert indítani. A keresetet jobbára ahhoz a közigazgatási szervhez kell benyújtani, amely a kifogásolt döntést hozta. Bizonyos ügyekben azonban, például amikor közigazgatási szerződést támadnak meg, a kereset címzettje közvetlenül a bíróság - ismertette Fazekas Sándor.

    Az új közigazgatási perrend alaposan átrendezi a bírósági hatásköröket. A 19 megyei és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz tartoznak januártól többek között a társadalombiztosítási, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, valamint a munkaügyi, gyermekvédelmi perek. Ezekben az ügyekben fellebbezés esetén másodfokon a Fővárosi Törvényszék regionális kollégiuma dönt majd.

    Az ügyek egy másik csoportjában - ide tartozik például az építésügy, az idegenrendészet, a környezetvédelem, a közegészségügy -, a nyolc regionális közigazgatási bíróság dönt majd Győrben, Veszprémben, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pest megyében és a fővárosban. Ezek közül a miskolci és pécsi két-két megyében, a másik öt pedig három megyében lesz illetékes eljárni. Mindezekben az ügyekben is a Fővárosi Törvényszék látja el a másodfokú hatáskört.

    Ezen túlmenően a Fővárosi Törvényszéknek kizárólagos, országos hatásköre az olyan - például médiahatósági, közlekedési, adatvédelmi, nemzeti banki, verseny-, esélyegyenlőségi és gyülekezési - ügyekben, amelyekben már megyei első fokon döntés születik, és ellenük már csak a Kúriához lehet fordulni.

    A Fővárosi Törvényszék elnöke elmondta: mindez nyilvánvalóan jelentős munkateher-növekedést fog eredményezni, ám ennek pontos mértékét egyelőre megbecsülni is nehéz. A Fővárosi Törvényszéken három vagy szükség esetén négy hullámban emelik a bírói és igazságügyi alkalmazotti álláshelyek számát. Január elsejétől 26 új bíró áll munkába, áprilistól 8, júliustól 7, jövő novembertől pedig szükség esetén még akár további 62. A bírákon kívül pedig már az első három negyedévben több tucatnyi igazságügyi alkalmazottat is felvesznek.

    Azokkal a felvetésekkel kapcsolatban, hogy a bírói kart elárasztják a közigazgatásból érkezők, Fazekas Sándor azt mondta: eddig szinte kizárólag bírók, bírósági titkárok jelentkeztek ezekre az álláshelyekre. Megjegyezte: a közigazgatási bíráskodásban több mint kétszáz ügycsoport van, köztük számos olyan is, amely egészen speciális szaktudást igényel, mint például a közbeszerzési vagy a versenyhivatali ügyek, ezért egyáltalán nem ördögtől való, hogy közigazgatási szakemberek is lehessenek bírók. 

    Már az 1896-os, a közigazgatási perekről szóló törvény kimondta, hogy a bírói álláshelyek felét a közigazgatásból kell feltölteni - tette hozzá.

    Az új bírákon kívül százas nagyságrendben szükség lesz szükség új igazságügyi alkalmazottakra. Korábban ezen a területen az alacsony bérek és a jelentős munkaterhek miatt például a Pesti Központi Kerületi Bíróságon - az ország legnagyobb helyi bíróságán - akár évi harmincszázalékos fluktuáció is előfordulhatott, ami már a működőképesség rovására ment. Az idei béremelés után azonban egy felsőfokú végzettséggel és sokéves gyakorlattal rendelkező bírósági titkár akár havi bruttó 609 ezer forintot is kereshet. Ez annyiból örvendetes, hogy sokan jelentkeznek ezekre az állásokat, ugyanakkor azonban a kezdő bírói fizetés bruttó 431 740 forint, és jövő évre is csupán 5 százalékos a tervezett illetményemelés, ami máris komoly bérfeszültségekhez vezet. Intő jel, hogy van olyan helyi bíróság, ahol a bírók lemondásuk után kérték bírósági titkárrá történő kinevezésüket - mondta Fazekas Sándor.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Semjén: Európa jövőjéért is felelősek vagyunk

Semjén: Európa jövőjéért is felelősek vagyunk


EURÓPA,     SEMJÉN ZSOLT,     KDNP

Kövér: Európa sorsa is eldőlhet a magyarországi választáson

Kövér: Európa sorsa is eldőlhet a magyarországi választáson



hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen