hirdetés
Belföld

Az Ab pontosította a közszereplő fogalmát a Hajdú kontra Puzsér üggyel kapcsolatban

Pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét két médiaszereplő nyilvánosság előtt zajló vitájában az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában.
Az Ab pontosította a közszereplő fogalmát a Hajdú kontra Puzsér üggyel kapcsolatban Pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét az Alkotmánybíróság (Forrás: alkotmanybirosag.hu)
hirdetés

A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleményeket védi, a közéleti kérdések köre azonban tágabb a politikai közléseknél. A megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése nyomán a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyanok is közéleti viták alakítójává válhatnak, akik korábban nem tartoztak a közszereplő fogalmába - áll az Ab közleményében.

A testület indoklásában arra mutatott rá: a közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése. Jellemzően nem az a meghatározó, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává.

Az Ab-hez benyújtott alkotmányjogi panasz indítványozója, az alapügy felperese - Hajdú Péter televíziós műsorvezető - széles körben ismert, az általa készített, jelentős nézettségű műsorok közéleti kérdésekkel is foglalkoznak.

Az indítványozó azért indított peres eljárást a szintén országosan ismert alperes - Puzsér Róbert televíziós újságíró - ellen, mert egy közösségi portálon a felperes által készített műsorokkal kapcsolatban azt írta: a felperes "pszichopata", "zavaros körülmények között" jutott köztévés szerződésekhez, valamint a közéleti tevékenységét érintő kritikák miatt általa indított több peres eljárás "egy médiapszichopata jogi terrorja".

A keresetet egyaránt elutasító elsőfokú és másodfokú bíróság egyetértett abban, hogy két közszereplő jogvitájáról van szó, a sérelmezett közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, és nem alapoznak meg személyiségi jogsértést, különös tekintettel arra, hogy a véleménynyilvánítás körében a közszereplők tűrési kötelezettsége tágabb.

Az indítványozó a bírósági döntéseket támadva fordult az Ab-hez, alkotmányjogi panaszában kifejtve: a bíróságok tévesen minősítették őt olyan közszereplőnek, akinek fokozottabb a tűrési kötelezettsége, hiszen nem politikus, nem gyakorol közhatalmat.

Az Ab az alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában rámutatott: a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védett alkotmányos érték; történelmi tapasztalat, hogy a korlátozása káros társadalmi következményekkel jár.

Az Ab szerint ahhoz, hogy eldönthető legyen, meddig terjed egy közéleti vitában az érintett tűrési kötelezettsége, a konkrét körülmények gondos mérlegelése mellett szükséges több alkotmányos szempont vizsgálata is. Ezek: a véleményt kifejező nyilvános közlés közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, közszereplést érint-e, a közlés tényállítást vagy értékítéletet foglal-e magában, valamint a nyilvános közlés sérti-e az érintett személy emberi méltóságát vagy jó hírnevét.

Az Ab egyhangú határozata szerint a támadott bírói döntések az alkotmányossági szempontokat kifejezésre juttatták, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Budapesten is elindult a távfűtés

Budapesten is elindult a távfűtés


BUDAPEST,     TÁVFŰTÉS,     FŐTÁV

hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen