hirdetés
Belföld

Kövér: Európa jövője szempontjából sorsdöntő kérdés az identitás

Az Európai Unió egysége és jövője szempontjából sorsdöntő kérdés, hogy a következő években a nyugat-európai választópolgárok demokratikus keretek között el tudják-e utasítani az identitásnélküliség politikáját - hangoztatta az Országgyűlés elnöke egy szerdai budapesti nemzetközi konferencián. Kövér László A közép-európai összefogás jövője - Három tenger, visegrádi négyek, lengyel-magyar tengely című, a Nézőpont Intézet és a Waclaw Felczak Alapítvány támogatott konferencián tartott köszöntő előadást.
A Nézőpont Intézet konferenciája Budapesten Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j), Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője beszélget a Három tenger kezdeményezés és a visegrádi együttműködés erősítéséért folytatott magyar-lengyel együttműködés lehetőségét vizsgáló nemzetközi konferencián a Budapest Marriott Hotelben 2018. május 16-án. A konferenciát a Nézőpont Intézet szervezte. MTI Fotó: Bruzák Noémi
hirdetés

A házelnök azt mondta: a biztonságos demokrácia megőrzésének kérdésére a nyugat-európai és a kelet-közép-európai politikai eliteknél eltérő válaszok fogalmazódnak meg. Abban egyetértenek, hogy jogállamra és jólétre van szükség, de abban már nem, hogy ezeken túl szükség van-e az önazonosságtudat legszilárdabb alapelemeire, így például a nemi, a családi, a vallási és a nemzeti identitásra.

A politikus szerint ma ez a legnagyobb törésvonal és a legfontosabb politikai különbözőség az Európai Unióban.

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a visegrádi négyek és a Három tenger kezdeményezés országainak együttműködésében erős összekötő kapocs

"a természetes emberi azonosságtudat megőrzése iránti alapvető társadalmi igény".

Kövér László szerint az identitásnélküliség ideológiája üzenetének lényege, hogy a felgyorsuló technológiai fejlődés, a digitalizáció, a robotizáció és a mesterséges intelligencia korában az azonosságtudat alapelemei csak a fejlődés akadályai.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokráciában és növekvő jólétben élő nyugat-európai társadalmak korábban nem szálltak szembe politikai elitjeik identitásnélküliségre vonatkozó elképzelésével, ám ebben változást hozhat a tömeges migráció megjelenése.

A közép-európai országok kapcsolatáról szólva alapkérdésnek mondta, hogy a nemzeti identitások viszonyában a múlt században elterjedt nemzeti kizárólagosságot sikerül-e felváltani nemzeti kiengesztelődéssel és méltányossággal.

Ha ez sikerül - tette hozzá -, a térség államai új típusú együttműködésének eredményeként minden érintett ország megerősödhet, és erősödik a régió demokratikus rendjének biztonsága.

Arra figyelmeztetett, hogy a visegrádi négyeket - Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát - és a Három tenger kezdeményezés országait (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) sok Európán belüli és azon kívüli erő akarja a maga politikai céljaira felhasználni. Szerinte azonban ha az érintettek meg tudnak állapodni közös céljaikban, nem válnak majd külső hatalmi érdekek játékszerévé.

Kövér László alapkérdésnek mondta azt is, hogy a családokat természetes életközösségekként meg tudják-e erősíteni kulturálisan és gazdaságilag, mert ha ez sikerül, Közép- és Kelet-Európa országai demográfiailag talpra tudnak állni és munkaerőpiaci szükségleteiket is képesek lesznek maguk biztosítani.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért is felelős államtitkár az Európát érintő demográfiai kihívásokról, súlyos demográfiai válságról szólva hiányolta, hogy uniós szinten még meg sem fogalmazták a válság okát.

Ma egyetlen olyan európai uniós tagállam sincs, ahol elegendő gyermek születne akár csak a népesség fenntartásához - mondta, hozzátéve: az uniós népességnövekedés egyetlen és kizárólagos forrása a migráció.

Úgy fogalmazott, Európa ma az üres bölcsők kontinense, és benne Közép-Európa az üres bölcsők régiója, mert bár a fiatalok szeretnék, mégsem születik elég gyerek. Szerinte ebben komoly szerepe van az értékvesztésnek, annak, hogy egy társadalomban mennyire számít fontos értéknek a család vagy a gyereknevelés.

A problémák között említette, hogy egyre jobban kitolódik a gyermekvállalás időpontja, így például ma Magyarországon átlagosan 30,3 éves korukban szülnek a nők. Hangsúlyozta: Magyarország nem a migrációban, hanem saját, családalapításra készülő fiataljai támogatásában látja a megoldást a demográfiai kihívásokra.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a családalapításhoz stabilitásra, kiszámíthatóságra, fizikai, anyagi, erkölcsi biztonságra van szükség, és a magyar kormány ezt akarja biztosítani a fiataloknak. Elmondta: a gyermekvállalási kedv, a teljes termékenységi arányszámmutató Magyarországon 2011-es 1,23-ról öt év alatt csaknem 1,5-re javult.

A kormány 2010-hez képest duplájára emelte a családok támogatására fordított összegeket, így ma már 2000 milliárd forint van erre a költségvetésben. Ez a GDP csaknem 5 százalékát jelenti, miközben a fejlett országok átlaga 2,5 százalék - tette hozzá a családügyi államtitkár.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vádat emeltek egy gyermekét elhanyagoló anya ellen

Vádat emeltek egy gyermekét elhanyagoló anya ellen



hirdetés
Két balesetben hárman haltak meg pénteken hajnalban

Két balesetben hárman haltak meg pénteken hajnalban



Rendőrautókat is megrongáltak a tüntetők

Rendőrautókat is megrongáltak a tüntetők



hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen