hirdetés
Belföld

Benyújtották a 2019-es évi költségvetési törvényjavaslatot

A kormány által szerdán benyújtott költségvetési javaslat szerint mintegy 86 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét, az ideivel szinte azonos összegből gazdálkodhat jövőre a családpolitikai és a szociális terület, egészségügyre 101 milliárd forinttal több jut jövőre, valamint folytatódnak a kulturális nagyberuházások.
A 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás A 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
hirdetés

Honvédelmi kiadásokra csaknem 513 milliárd forint juthat jövőre

    A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik azt.

    Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások már 2024-re elérik majd a - NATO által elvárt - 2 százalékos GDP-arányt.

    Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre 4,1 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 580 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

    A honvédelmi tárcánál jövőre több mint 38 milliárd forintos bevétellel számolnak. A jövő évi költségvetés is rögzíti, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételét a honvédség technikai modernizációjára, valamint a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre kell fordítani, hogy a honvédség "rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, illetve a NATO elvárásaihoz".

    A tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 14 milliárd forintos keretet tervez a tárca.

    Jövőre is folytatódik a 2015-ben indított fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, így újra emelkedik a katonák fizetése is. A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2019 januárjától 44 600 forint lesz. Ezzel együtt rögzítették: a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi.

    Civil szervezetek hadisírgondozással, hadisírkutatással kapcsolatos tevékenységének támogatására 12 millió forint a keret. Ezen felül a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez 14 milliárddal forinttal járul hozzá a HM.

    A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat több mint 20 milliárd forinthoz jut a honvédelmi költségvetésből.

    A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire több mint 38 milliárd forint juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti Honvédkórház számára 319 millió forintos beruházási forrást is terveztek a költségvetésbe. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál csaknem 29 milliárd forintos bevétellel is számolnak jövőre.

    A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 344 millió forintot kap a honvédségi keretből.

    A Honvédelmi Sportszövetség támogatására jövőre is 1,1 milliárd forintot biztosítanak. Ezen felül külön a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztésére több mint 524 millió forintot is tartalmaz a költségvetés.

Jövőre szinte ugyanannyi jut a családpolitikai és a szociális területre

    A tervezet szerint ehhez az évhez hasonlóan 2019-ben is ugyanannyit szán a kormány a Nemzeti Tehetség programra és az Erzsébet-programra: előbbi ismét mintegy 3,1 milliárd forint, utóbbi pedig 4,4 milliárd forint lesz, esélyteremtési és önkéntes programokra pedig megint 85 millió forint jut.

    Családpolitikai programokra jövőre - 600 millió forinttal kevesebbet - hárommilliárd forintot fordítanak, családpolitikai célú pályázatokra pedig ehhez az évhez hasonlóan ismét 65 millió forintot szánnak. 

    A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. jövő évi támogatása megegyezik az ideivel; előbbire 65 millió forintot, utóbbira 300 millió forintot fordítanak a javaslat szerint, és változatlanul 100 millió forint marad a Családbarát Ország Nonprofit Kft. támogatása.    

    A 35 év alattiak sikeres nyelvvizsgájának támogatására jövőre megint 2,7 milliárd forintot, a 20 év alattiak jogosítványszerzésének támogatására pedig majdnem 1,7 milliárd forintot irányoztak elő.

    A Biztos Kezdet Gyerekházakra, az utcai szociális munkára, közösségi ellátásokra és a krízisközpontokra ugyanannyi, 2,1 milliárd jut jövőre, és nem változik a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségét segítő programok támogatása sem, ez ismét 260 millió forint lesz.

    A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját segítő programokra 2019-ben szintén 239 millió forintot szánnak, nyolcmilliárd forinttal emelkedik viszont a foglalkoztatásuk támogatására fordított összeg, az idei 34 milliárd helyett jövőre 42 milliárdot fordítanak erre a célra.

    Az autistaotthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok támogatására ehhez az évhez hasonlóan 2019-ban is 190 millió forint jut.

    Nem változik a mozgáskorlátozottak gépkocsiszerzési és -átalakítási támogatása, jövőre ismét 841 millió forintot szán erre a kormány, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és az elemi látásrehabilitáció támogatása is marad 555 millió forint.

    A fogyatékossággal élők érdekképviseleti szervezeteit az ideivel teljesen megegyező összeggel támogatja a kormány 2019-ban: az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) 154 millió forintot kap, a Siketek és Nagyothallok Országos Szövetségének (Sinosz), valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) pedig 195,5 millió forint jut. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) jövőre is 191 millió forintot, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) majdnem 62 millió forintot, a Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE) pedig 27 millió forintot kap 2019-ban.

Varga Mihály pénzügyminiszter (b) benyújtja a 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács TamásVarga Mihály pénzügyminiszter (b) benyújtja a 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Egészségügyre 101 milliárd forinttal több jut jövőre

    A előterjesztés szerint az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2 442 milliárd forint, szemben az idei 2 319 milliárddal.

    A költségvetési javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, ügyeleti ellátásra közel 130 milliárd az előirányzat az idei 129 milliárdhoz képest.

    Az E-Alapon belül összevont szakellátásra jövőre valamivel több mint 911 milliárd forint jut az idei 811 milliárd forinttal szemben. Népegészségügyi fejlesztésre változatlan forrással számol a költségvetés, erre 1 milliárd 700 millió forint jut, a gyógyító-megelőző ellátás céltartaléka azonban csökkent: a jövő évi előirányzat 10,4 milliárd forint, ami idén 15,5 milliárd forint.

    Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül táppénzre a jövő évi előirányzat 106,5 milliárd, szemben az idei 98,8 milliárddal.

    Gyógyszertámogatásra jövőre több forrást irányoz elő a költségvetés az ideinél, az előterjesztés szerint jövőre ezen a soron 280,6 milliárd forint kiadással számol az állam, szemben az idei 265 milliárddal. Gyógyszertámogatási céltartalékot is megemelték, a jövő évi előirányzat majdnem 82 milliárd, míg az idei 72,3 milliárd.

    Bevételi oldalon egyebek mellett a szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói bevételekből is jelentős többletet vár az állam, az előirányzat 23,7 milliárd forint, szemben az idei 17 milliárddal. Szintén bevételnövekedést vár a költségvetés a népegészségügyi termékadó (chips-adó) befizetéseiből: a jövő évi előirányzat 57 milliárd, szemben az idei 30,4 milliárddal.

    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetén belül az egészségügyi intézmények fejlesztésére és rendkívüli támogatására 9,5 milliárd forint a jövő évi előterjesztés, ami megegyezik az idei összeggel. Az Egészséges Budapest Program jövő évi előirányzata 41,9 milliárd forint, a nemzeti népegészségügyi stratégiával összefüggő feladatokra jövőre is közel 8 milliárd forint jut jövőre, csakúgy mint idén. 

    Az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatására 4,1 milliárd forint az előirányzat, szemben az idei 6,9 milliárddal. 

    A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységekre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 2 milliárd 159 millió forint, szemben a 2018. évi 2 milliárd 049 millió forinttal.

Folytatódnak a kulturális nagyberuházások

    A Liget Budapest projekt 2019-es állami támogatása - több különböző címen - 31,7 milliárd forintot tesz ki. A Pannon Park beruházási projekt támogatására ezen felül 15,9 milliárd, a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezésére és kialakítására 2,5 milliárd forintot szán a javaslat.

    A budai Vár és a Várnegyed megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervre jövőre 10,63 milliárd, a Nemzeti Kastélyprogramra 4,66 milliárd, a Nemzeti Várprogramra 435 millió forintot szán a kormányzat.

    A Magyar Állami Operaház épületének felújítására 8,2 milliárd forintot irányoz elő a tervezet, emellett a Budapest Music Center Modern Opera beruházása 500 millió forint támogatást kap.

    A MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítására több mint 3 milliárd forint jut. Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója 5 milliárdos, a Göcseji Falumúzeum fejlesztése pedig 1 milliárdos kerettel szerepel a tervezetben.

    A jövő évi költségvetés tervezete a közgyűjtemények 2019-es működési költségeinek fedezésére 18,5 milliárd forintot irányoz elő az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) fejezetében, beruházásokra és felújításokra további csaknem 1 milliárd forint jut majd.

    A művészeti intézmények 19,4 milliárd forint támogatást kapnak, ebből csaknem 1 milliárdot tesznek ki a beruházások és felújítások költségei.

    Az egyéb kulturális intézmények finanszírozására 2,4 milliárdot fordítana a kormányzat, ebből a keretből beruházásokra 141 millió forint juthat.

    A Makovecz Imre Alap 1,4 milliárd, míg a Thália Színház és Mikroszkóp Színpad fejlesztése csaknem 1 milliárd forintos állami támogatásban részesülhet.

    A fejezeti kezelésű előirányzatok között 1. világháborús centenáriumi megemlékezésekre 1 milliárd, míg a határon túli kulturális feladatok támogatására 975,5 millió forintot szán az előterjesztés. Noha a filmes támogatások többségét a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság osztja szét, az Emmi fejezetében is rendelkezésre áll filmszakmai támogatásokra 145 millió forint.

    Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása 229 millió, a kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események támogatása 750 millió, míg a közgyűjteményi szakmai feladatok 532 millió forinttal szerepelnek a tervezetben.

    Közművelődési szakmai feladatok ellátására 1,45 milliárd, kulturális szakemberek továbbképzésére 120 millió, a Csoóri Sándor Alap finanszírozására 5 milliárd, az NMI Művelődési Intézet támogatására 1,8 milliárd, a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítására pedig 1,5 milliárd forintot tervez költeni a kormányzat.

    A Magyar Rádió Zenei együtteseinek 300 millió, más művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatására csaknem 650 millió jut. Az előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatok 1,44 milliárd, a művészeti nyugdíjsegélyek megtérítése 1,58 milliárd, míg a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál megrendezésének jövő évi támogatása 1,95 milliárd forinttal terheli majd a költségvetést.

    Az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására a Miniszterelnökség fejezetében szerepel 3,1 milliárd forint; kulturális örökségvédelmi szakmai feladatokra 1,16 milliárd, a világörökségi törvényből adódó feladatok ellátására 154,5 millió, határon túli műemlékek felújítására 250 millió forint jut.

    A Kertész Imre Intézet 650 millió forintos támogatásban részesülhet; a Habsburg Ottó Alapítvány 400 millió forintos állami támogatáshoz juthat.

    A kulturális fejlesztési, örökségvédelmi feladatokat ellátó gazdasági társaságok közül a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. pedig 7,35 milliárd, a Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Nonprofit több mint 1 milliárd, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. 1,98 milliárd forint támogatásra számíthat.

Nő az igazságügyi terület költségvetése 2019-ben

    Az IM jövő évi költségvetésében a 14,744 milliárd forintos támogatás mellett 930 milliós tervezett bevétel szerepel. Az idei évben ez az összeg 8,955 milliárd, illetve 630 millió forint.

    Az IM fejezetén belül a közigazgatási bírósági szervezet létrehozásának és működésének előkészítésével kapcsolatos kiadások támogatására 1,648 milliárdot szánnak a 2019. évi költségvetési törvényjavaslatban.

    A bíróságok költségvetési támogatása a javaslat szerint jövőre 138,428 milliárd lesz, amihez 2,258 milliárdos tervezett bevétel járul. Idénre a bíróságok 114,648 milliárdos költségvetési támogatás mellett 2,258 milliárdos bevételt terveztek.

    Az ügyészség jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 48,253 milliárd forint, ami kiegészül 102 milliós tervezett bevétellel. A vádhatóság idei költségvetése 43,267 milliárdos támogatással és 102 milliós saját bevétellel számolt.

    Az Alkotmánybíróság jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 1,911 milliárd forint, ami idén 1,879 milliárd.

    Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jövőre 1,319 milliárdos támogatásból gazdálkodhat, az idei keret 1,331 milliárd.

BM: kevesebbet költenek a tömeges migráció kezelésére, többet terrorellenes célokra 

    A Belügyminisztérium összesen 773 milliárd forintos kiadással számolhat 2019-ben a szerdán beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat szerint, szemben az idei 791 milliárd forinttal. A fejezet 27 milliárd forintos bevétellel számol - ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel -, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 746 milliárd forint lesz jövőre. 

    A legszembetűnőbb változás, hogy amíg a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2018-ra 50 milliárd forintot irányzott elő a büdzsé, 2019-re ugyanerre a célra 35 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 15 milliárd forintot fordítanának. Jelentősen nőnek ugyanakkor a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadások: amíg idén 1,5 milliárd forintot terveztek erre a célra, jövőre már 25 milliárd forintot fordítanának erre. 

    Több mint egymilliárd forinttal csökken a tárcánál a személyi juttatásokra tervezett összeg: jövőre 6,2 milliárd forintot fordítanak erre, miközben az ez évi költségvetésben 7,5 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra. 

    A Nemzeti Védelmi Szolgálat 4,4 milliárd forint helyett valamivel többet, 4,5 milliárd forintot fordíthat személyi juttatásokra jövőre.

      A Terrorelhárítási Központ költségvetése alapvetően nem változik 2019-ben: a személyi juttatások összege 13 milliárd forint marad, dologi kiadásokra azonban az ideinél kevesebbet, 2,6 milliárd forint helyett 2,3 milliárdot fordíthatnak.

      Kevesebbet fordíthat személyi kiadásokra a büntetés-végrehajtási szervezet is: az idei 47 milliárd forint helyett mindössze 39,8 milliárd forintot. A büdzsé tervezete szerint 2019-ben nem lesz jelentősebb börtönberuházás: beruházási célra az idei 25,6 milliárd forinttal szemben mindössze 2,6 milliárd forint szerepel a költségvetésben, a dologi kiadások is 31 milliárd forintról 22,9 milliárdra csökkennek jövőre. 

    A rendőrségnél nő a személyi juttatások összege, az idei 218 milliárd forinttal szemben 234 milliárdot fordítanak erre a tervezet szerint, ugyanakkor az idei 17,2 milliárd forint helyett csak valamivel több mint 7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra. 

    Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,9 milliárd forintról 8 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,8 milliárd forintról 14 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege. 

    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az idei 1,14 milliárd forint helyett 1,19 milliárd forintot költhet személyi jellegű juttatásokra.

      A katasztrófavédelemnél a személyi juttatások összege 55 milliárd forintról 56,5 milliárdra nőhet, a beruházások tervezett összege azonos az ideivel: 3,7 milliárd forint. 

    Nem változik jelentősen a személyi juttatások összege a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál, ahol ebben az évben 4,76 milliárd forintot, 2019-ben 5 milliárd forintot terveznek erre a célra. A szervezet idén 458 millió forintot költhetett beruházásokra, jövőre a tervek szerint 217 milliót. 

    Szintén a személyi juttatások összege nő a legnagyobb mértékben a vízügyi igazgatóságoknál: az idei 11,5 milliárdról 15,8 milliárd forintra.

      A fejezeti kezelésű előirányzatok közül jelentős a víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítására fordítható 1,2 milliárd forintos összeg (ez megegyezik az ez évivel). A kormányzati hálózatok konszolidációjára, kapacitásainak, teljesítményeinek növelésére és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztésére kiírt uniós pályázat hazai támogatásának biztosítására 3 milliárd forintot terveznek. Kormányzati infokommunikációs célokra is többet költhet majd a tárca: az idei 35 milliárd forinttal szemben 61 milliárdot.  

    Az Országos Polgárőr Szövetség a javaslat szerint jövőre is megkapja több mint egymilliárd forintos támogatását, és nem változna az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek támogatása sem, továbbra is évi 700 millió forintot terveznek erre a célra. 

    Némileg csökken, 14,4 milliárd forintról 14,2 milliárdra a hivatásos életpályával összefüggő kiadásokra szánt összeg, ugyanakkor és továbbra is körülbelül 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadásokra. 

    Az ideivel megegyező mértékben, 822 millió forinttal támogatná a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerét a Belügyminisztérium.

Jövőre is 3,8 milliárd forint jut a pártoknak

    A parlamenti pártok közül a Fidesz csaknem 968 millió forintos költségvetési forrásból gazdálkodhat jövőre, a Jobbik 510 millió, az MSZP 305,5 millió, az LMP 218 millió, a DK 207 millió, a KDNP több mint 180 millió, a Párbeszéd pedig 91 millió forintot kaphat.

    A Fidesz esetében ez több mint 90 millió forintos emelkedést jelent, míg a Jobbiknál 34 milliós, az LMP-nél 44 milliós, a KDNP-nél 27 milliós, a DK-nál pedig 75 millió forintos a forrásbővülés az idei évre biztosított pénzhez képest.

    Az MSZP-nek ugyanakkor 121,5 millió forinttal, a Párbeszédnek pedig 16 millióval csökken a költségvetési támogatása 2019-ben.

    Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok esetében a Momentum Mozgalom mintegy 44 millió forintot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig csaknem 25 millió forintot kaphat a büdzséből.

    A pártalapítványok közül a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 573 millió forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 274 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 140 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 83 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 76 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 58 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 11 millió forint költségvetési támogatást kap a tervek szerint.

    Tartaléknak 45 millió forintot tervezett be a kormány a pártalapítványok támogatására.

Tovább nő az egyházi alapintézmények és közgyűjtemények működésének támogatása

    A parlament honlapjára szerda délután felkerült költségvetési javaslat szerint az ideinél egymilliárd forinttal több, 3 milliárd forint jut az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására.

    Az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására az ez évinél 9,6 milliárddal több - a működési és felhalmozási kiadást összeadva - 28,8 milliárd forint jut.

    Jövőre ismét valamivel több mint félmilliárd forintot fordítanának az üldözött keresztények segítésére, és szintén az ideivel azonos összeget, 3,1 milliárd forintot szánnak a hittanoktatás támogatására.

    Szintén változatlan összeg, 18,7 milliárd lehet a rendszerváltás után vissza nem adott egyházi ingatlanok utáni járadék.     

    A Karitatív Tanács tagjai az által koordinált feladatok elvégzésére 18 millió forintot terveznek költeni.

    Az 5000-nél kevesebb lakosú településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára jövőre is 2,6 milliárd forintot szánnak, és változatlan összeg, 420 millió forint jut a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára is.

    Változatlan az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra fordítható összeg is: 1,45 milliárd forint.

Budapesti fejlesztésekre több mint százmilliárd, turisztikára 84 milliárd forint jut

    A Miniszterelnökség kiadásai idén még 870 milliárd forintra rúgtak, a 2019-es költségvetésben a tárca előirányzatai között azonban már nem szerepel az országvédelmi alap, vagy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata.

    Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés szerint a Miniszterelnökség fejezete több mint 51 milliárd forintos bevétellel számol, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan 738 milliárd forint lesz.

    Maga a minisztérium a tavalyi szűk 30 milliárd helyett idén közel 26 milliárd forinttal gazdálkodhat. Egymilliárd forinttal több lesz azonban személyi juttatásokra és négymilliárd forinttal lesz több dologi kiadásokra. Beruházásokra az idei 8 milliárd forint helyett 438 millió lesz.

    Az ideihez képest némileg kevesebb forrásból, 227 milliárd helyett 224 milliárd forintból gazdálkodhatnak a fővárosi, a megyei és a járási kormányhivatalok. Beruházásokra 4,4 milliárd forintja lesz a hivataloknak. A hivatalok - az ideihez hasonlóan - 41 milliárd forintnyi működési bevétellel számolhatnak.

    Külön soron szerepel Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztése, erre közel 109 milliárd forint lesz. Kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházásokra 7,2 millió forint működési és 2 milliárd forint felhalmozási kiadás van tervezve a javaslatban. A Bozsik Stadion fejlesztésére 3,4 milliárd forintot terveznek.

    A Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatásának sorában 2 milliárd forint működési és 88,7 milliárd forint felhalmozási kiadás szerepel.

    A javaslatban 50 millió forint van a Bocuse d'Or versenyek támogatására. A Nemzeti Hauszman Tervre az idei 2 milliárd forint helyett jövőre több mint 10 milliárd forint lesz. A Modern városok programra 150 milliárd forint helyett 135 milliárd forintot fordíthat a kormány.

    A Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelésére ismét csaknem 107 milliárd forintot irányoz elő a tárca. 

    Több pénz jut az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpontnak, az idei 600 millió forint helyett 850 millió forint.

    A most létrejött Miniszterelnöki Kormányiroda 183 milliárd forintos kiadással számolhat, 6,7 milliárd forintos bevétele mellett. Ide került a szerencsejáték-felügyelet, amely jövőre 1,5 milliárd forintot költhet.

    Itt szerepelnek olyan központi kezelésű előirányzatok, mint a szerencsejátékból befolyó 4,8 milliárd forintos koncessziós díj, a dohánytermékek kiskereskedelmének 1,3 milliárd forintos koncessziós díja, az MFB Zrt. összesen 500 millió forintos támogatása vagy a Magyar Közút Zrt. hétmilliárd forintos tőkeemelése.

    A kormányiroda működésére 1,5 milliárd forint lesz, ebből 206 millió forint beruházásokra.

    Turisztikai előirányzatok kerültek a Miniszterelnöki Kabinetirodához, ezért a idei 26 milliárd forint helyett jövőre 122 milliárd forintból gazdálkodhat. A kabinetiroda 50 millió forintos bevétellel is számolhat.

    A kabinetiroda működésére az ideivel nagyjából azonos összeg, 3,8 milliárd forint lesz.

    Az idei költségvetés szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal idén 417 millió forintból, jövőre már 444 millió forintból gazdálkodhat.

    Kormányfői protokollra 497 millió helyett jövőre 493 millió forint lesz. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra 20 milliárd forint helyett 29 milliárd forintot terveznek.

    Turisztikai célelőirányzatra és turisztikai fejlesztési célelőirányzatra 84 milliárd forint szerepel a büdzsében az idei, még a fejlesztési minisztérium fejezetében szereplő 53 milliárd forint helyett.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 11,4 milliárd, a Magyar Nemzeti Filmalap 10 milliárd, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 9,4 milliárd, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több mint 56 milliárd forintból gazdálkodhat.

    A Nemzeti Kulturális Alap - zömében a játékadó NKA-t megillető részéből származó - tervezett bevétele 11,4 milliárd forint, ebből 9,1 milliárd forint fordítható az alapból nyújtott támogatásokra. A Bethlen Gábor Alap az ideinél csaknem két milliárd forinttal több támogatásból, mintegy 28 milliárd forintból gazdálkodhat, ebből a Magyarság Háza program támogatására jövőre is 216 millió forint juthat.

    Jelentősen növekszik a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) költségvetése, amely az idei 6,7 milliárd helyett 2019-ben 9,4 milliárd forintból gazdálkodhat. Titkárságára 6,6 milliárd (ebből személyi juttatásokra 4,9 milliárd), kutatóintézetekre 277 millió, a Magyar Építészeti Múzeumra 941,7 millió, pályázatokra 200 millió, a Pesti Vigadó programjaira 13 millió, a Nemzeti Szalon programjaira 100 millió, a Makovecz Emlékközpontra 105,7 millió forintot költhetnek a törvényjavaslat szerint.

    A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésének központi támogatására 56,1 milliárd forintot irányoz elő a törvényjavaslat, a tervezett saját bevétele 44 milliárd forintot tesz ki. Az MTA kutatóközpontjainak működésére 32 milliárd, fejlesztésekre, beruházásokra mintegy 1,7 milliárd forintot szánnak. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont fejlesztésére 1,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetési tervezet, amelynek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatalra vonatkozó fejeztében további 3 milliárd forint szerepel a kutatóközpont fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások támogatása címen. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatására 153 millió forint juthat. 

    Ezen felül az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetben az MTA kutatóhálózatának támogatására 20,1 milliárd forint szerepel. Ugyanitt az akadémiai kiválósági programok támogatására 3,5 milliárd, kutatói pályázatokra 1,8 milliárd, kutatási kiválóság támogatásra 12,6 milliárd forintot irányoznak elő. A kutatási és fejlesztési feladatok között Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatására 694 millió, infrastruktúra-fejlesztésre, felújításokra 1,8 milliárd forintot költhetnek.

    A Magyar Nemzeti Filmalap működésére 2019-ben is 10 milliárd forintot szán a kormány, a nemzeti filmvagyon kezelésével és védelmével kapcsolatos támogatás 806 millió forint lesz. A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítására 1,5 millió forintot irányoz elő a jövő évi költségvetési törvényjavaslat.

    A települési önkormányzatok által fenntartott vagy támogatott előadóművészeti szervezetek támogatására 12,78 milliárd forintot szánnak, ebből színházművészeti szervezetekre 9,68 milliárd forint, táncművészeti szervezetekre 180 millió forint, zeneművészeti szervezetek támogatására 2,9 milliárd forint költhető el.

Az ITM 1410 milliárd forint kiadással és 110,7 milliárd forint bevétellel számolhat jövőre

    A minisztérium kiadási oldalán belül mintegy 154,5 milliárd forint felhasználása európai uniós fejlesztéshez kapcsolódik.

    A ITM költségvetésében szereplő Országos Atomenergia Hivatal 2,6 milliárd forint, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 2,09 milliárd forint, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság 281 millió forint, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 311 millió forint, a szakképzési centrumok 2,5 milliárd forint, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 3,8 milliárd forint, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 474 millió forint bevételt tervez. 

    A szaktárca 2019. évi költségvetésében a közlekedési ágazat - a többi között - 90,3 milliárd forintot fordíthat a közúthálózat fenntartására és működtetésére, 26,5 milliárd forintot az útdíj rendszer működtetésére. A vasúthálózat fejlesztésére mintegy 17,8 milliárd forintot adnak, kiemelt közúti projektekre 314 milliárd forintot költenek. A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására mintegy 5,7 milliárd forint kiadással terveznek, a tengelysúly-mérő rendszer üzemeltetésére 2,1 milliárd forint kiadás szerepel.

    A hazai fejlesztésű programok közül a Hungaroring Sport Zrt. 13,5 milliárd forint támogatást kap a 2018. évi 14 milliárd forint után. A gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatban 2,9 milliárd forint lesz a 2018. évi 2,6 milliárd forinttal szemben. A Balaton-fejlesztési feladatok támogatására 220 millió forintot szánnak, több mint 10 milliárd forint szerepel a nemzeti infokommunikációs stratégia végrehajtásához kapcsolódó feladatokra.

    A megyei és fővárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek 400 millió forint, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 81 millió forint támogatásra számíthatnak.   

    Az Irinyi Terv iparstratégia támogatására 2,5 milliárd forint, a beszállító-fejlesztési programra 3 milliárd forint, az Ipar 4.0 programra 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre, az építőipari ágazat technológiai korszerűsítését, a hatékonyság növelését 6 milliárd forinttal támogatják.

    A közlekedési közszolgáltatások közül a vasúti pályahálózat működtetése 98,1 milliárd forint költségtérítés kap jövőre a 2018. évi 93 milliárd forint után. A vasúti személyszállítás az idei 164 milliárd forint költségtérítéssel szemben jövőre mintegy 168 milliárd forintban részesül, az autóbusszal végzett személyszállítás állami költségtérítése jövőre is 65,3 milliárd forint lesz.

Nő a sport és a szabadidős tevékenységek támogatása

    A 2019-es költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy a jövő évi előirányzat a sportra és szabadidős tevékenységekre, szolgáltatásokra összesen 307 milliárd forint, a tervezett büdzsé 1,5 százaléka, szemben az idei 224 milliárddal, amely 1,2 százalékot jelent.

    A javaslatban a legnagyobb tételt a Nemzeti Olimpiai Központ beruházásának támogatása jelenti: a tervek szerint erre 88,7 milliárd forint jut.

    A jövőre Budapesten sorra kerülő Maccabi Európa Játékokra sportinfrastruktúra-fejlesztés címén 14,4 milliárd, míg a megrendezés támogatására további 0,9 milliárd forintot különítenek el.

    A Nemzeti Sportközpontok működésére és beruházásaira 15,1 milliárd juthat. Nagyobb tétel a költségvetésben a Hungaroring Sport Zrt. (13,5 milliárd forint), az infrastrukturális fejlesztésekre fordítható Kemény Ferenc Program (9,6 milliárd forint) támogatása, valamint a Bozsik Stadion létesítmény-fejlesztése (3,4 milliárd forint). Az Országos Sportegészségügyi Intézet 6,8 milliárd forintos központi támogatásra számíthat. 

    Az utánpótlás-nevelési feladatokra 2,4 milliárd, sportági fejlesztésekre 12,4 milliárd forint jut. A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztését a tervek szerint több mint 7,7 milliárd forinttal segíti a büdzsé.

    A jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazása július 20-án lesz a Parlamentben.

Januárban 2,7 százalékkal emelik a nyugdíjakat

    Az előterjesztés indokolásában azt írták: a nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülése érdekében a kormány célja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése mellett 2019-ben is, hogy az elért gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesülhessenek.

    Közölték továbbá: a kormány az időskori biztonság megteremtése miatt továbbra is garantálja a nyugellátások értékállóságát az inflációt követő nyugdíjemeléssel, és az eredményes gazdaságpolitikának köszönhetően megteremti a lehetőséget - a GDP-növekedés tervezett mértékének figyelembevételével - nyugdíjprémium kifizetésére, továbbá a nők családban betöltött szerepe elismeréséül változatlanul biztosítja a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőknek - életkortól függetlenül - az öregségi nyugellátás igénybevételének lehetőségét.

    A kormány a szociális hozzájárulási adó nyugdíjalapot megillető részéből és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból az idei hatályos 1963 milliárd forintnál kevesebb, csaknem 1930 milliárd forinttal kalkulál. Ugyanakkor a biztosított által fizetett nyugdíjjáruléknál az idei 1300 milliárd forint helyett 1458 milliárd forint bevétellel számolnak jövőre. Az egyszerűsített foglalkoztatás utáni köztehernél az idei, 15 milliárd forintot meghaladó bevételhez képest jövőre 20 milliárdra számít a kormány.

    Az öregségi nyugdíjra szánt összeg nagyobb a jövő évre tervezett büdzsében az ideinél, 2669 milliárd helyett 2773 milliárd forint. A nők korhatár előtti nyugellátására szánt keretösszeg az idei 260 milliárd forint után jövőre is hasonló, csaknem 259 milliárd forintos lesz. 

    A hozzátartozói nyugellátások közül az árvaellátásra szánt idei 32,5 milliárd helyett kevesebbet, 30 milliárdot fordítanak, özvegyi nyugellátásra ugyanakkor az idei 348 helyett 357 milliárd forint jut.

    A nyugdíjprémium céltartaléka jövőre mintegy 25 milliárd forint lesz.

    Varga Mihály pénzügyminiszter a nap folyamán sajtótájékoztatón azt mondta: a nyugdíjak a kormány vállalásának megfelelően megőrzik reálértéküket. Hozzátette: mivel jövőre 2,7 százalékos inflációval számolnak, így a nyugdíjakat is ilyen mértékben emelik. Amennyiben a gazdasági növekedés 3,5 százalék felett lesz, amire a tárcavezető szerint jó esély van, a nyugdíjasoknak prémiumot fizet a kormány, ahogy azt tavaly is megtette. Újságírói kérdésre elmondta: 2011 és 2017 között a nyugdíjak reálértéke 10 százalékkal nőtt.

A jövő évi büdzsé 70,3 százalékos államadóssággal tervez

    Az államadósság tervezett mértéke eleget tesz az alaptörvényben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelménynek, a 2018. utolsó napján várható 72,9 százalékhoz képest - áll az indoklásban, amelyben megjegyzik:  2017-ben a GDP-arányos államadósság 73,6 százalékra teljesült. 

    Az államadósság-kezelési stratégia célkitűzése, hogy 2019-ben is megőrizze az elért stabil finanszírozási helyzetet, csökkenjen az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, a devizaadósság részaránya és növekedjen a lakosság részvétele az adósság finanszírozásában - áll a javaslatban.

    A forintpiac továbbfejlesztésében a tervek szerint növelik a lakossági állampapír-állomány futamidejét. A központi kormányzat hiányának és a lejáró forintadósságnak a finanszírozását piaci és lakossági forintkötvény-kibocsátások biztosítják a tervek szerint.

    A finanszírozási terv szerint 2019-ben 1,406 milliárd euró nemzetközi devizakötvény, 640 millió euró belföldi devizakötvény, valamint 301 millió euró nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett hitel visszafizetése esedékes. 

    A 2,347 milliárd euró összegű devizalejárat 91 millió euróval kevesebb a 2018-ra tervezettnél, ennek finanszírozását részben forintkibocsátásból tervezik, részben az euróövezet inflációjához kötött kamatozású, prémium euró magyar államkötvény (pemák) értékesítéséből, illetve a piaci helyzet függvényében piaci devizakötvény kibocsátás is lehet. Ugyancsak szerepel a tervek között nagyobb összegű hitelfelvétel nemzetközi fejlesztési intézményektől.

    A központi költségvetés nominális adóssága  a stabilitási törvény szerint  számítva 29 888 milliárd forint, GDP-hez viszonyított aránya az idei év végi várható 69,6 százalékról 68 százalékra csökken. A devizaadósság részaránya a 2018 végére várható 19,3 százalékról 17,6 százalékra mérséklődik 2019 végére.

    Az eredményszemléletű kamatkiadások bruttó összege 2019-ben várhatóan 932,8 milliárd forint, a nettó kamatkiadás 932,4 milliárd forint lesz. Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2019-ben a GDP 2,12 százalékát érik el - olvasható a törvényjavaslatban.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
A váci állomáson fogták el a szökött rabokat

A váci állomáson fogták el a szökött rabokat



219 településen folytatódik a szúnyogirtás

219 településen folytatódik a szúnyogirtás



hirdetés
Álpolitikus csalót és társait ítélték el Zalaegerszegen

Álpolitikus csalót és társait ítélték el Zalaegerszegen



Tizenegy embert mentettek ki a Balatonból a hétvégén

Tizenegy embert mentettek ki a Balatonból a hétvégén



Sajnálja hibáját, és vállalja a felelősséget Burány Sándor

Sajnálja hibáját, és vállalja a felelősséget Burány Sándor



hirdetés
hirdetés
loading...
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen