hirdetés
Belföld

MTA-ITM: egységes innovációs és tudománypolitikára van szükség

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége pénteki rendkívüli ülésén meghatározta azokat a legfontosabb pontokat, amelyeket aggályosnak tart a szerdán benyújtott költségvetési tervezetben, és felhatalmazta a testület elnökét, hogy ez alapján folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel - mondta Lovász László, az MTA elnöke pénteken a köztestület rendkívüli elnökségi ülését követően a sajtó képviselői előtt.
Lovász László, az MTA elnöke - 2018. június 15. Lovász László sajnálatosnak nevezte, hogy a tárgyalások a kormány és az MTA között csak a törvénymódosítás napirendre kerülését követően kezdődtek el. (Készítette: Antoine Taveneaux - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15549614)
hirdetés

   Az ülés témái a 2019. évi költségvetési törvénytervezet MTA-t érintő javaslata, illetve a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítási javaslata voltak. Az ülésen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is.

   Palkovics László a kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott: az erőforrások hatékonyabb felhasználására, az eredményesség érdekében erőteljesebb koordinációra van szükség.

   Azokra a társadalmi, gazdasági, műszaki kihívásokra, amelyek a közösség előtt állnak közösen kell egységes megoldást találniuk a tudománynak, az innováció képviselőinek - tette hozzá. Így a kutatásokra szánt forrásokat egy helyen tervezzük - fogalmazott a miniszter, kiemelve, hogy a tárgyalásokat hétfőn folytatják.

   Nem fog sérülni az MTA autonómiája - hangsúlyozta újságírói kérdésre Palkovics László, aki szerint a kormány célja biztosítani azt, hogy a kutatásra szánt források a leghatékonyabb módon hasznosulhassanak a jövőben.              

   Kiemelte: meg kell határozni azokat a kutatási területeket, amelyeket kiemelten kell kezelni a források elosztásakor, ehhez egy MTA-val közös, tudós emberekből, akadémikusokból, egyetemi rektorokból álló munkacsoport felállítására tett javaslatot.

   A miniszter szerint a költségvetési törvénytervezet technikai jellegű, az MTA továbbra is maga működtetheti az intézményeit, és maga döntheti el, hogy az egyes területekre szánt forrásait hogyan bontja le projektekre, kutatóintézetekre és kutatókra.

   „A kormány ebbe nem kíván beleszólni” - fűzte hozzá Palkovics László, aki szerint nem fog csökkeni a tudományos kutatásokra szánt állami pénz.

   Lovász László úgy fogalmazott, az akadémia nem vitatkozik azzal, hogy egységes legyen a koordináció a kutatásokra szánt források elosztásánál. Azonban a tárgyalásokon szeretnének garanciát kapni arra, hogy az akadémia függetlensége nem fog csorbulni a jövőben sem, például egy esetleges miniszterváltás esetén.

   Palkovics László újságírói kérdésre azt is elmondta, a tervezetnek nincs köze ahhoz, hogy az MTA egyes kérdésekben - mint a CEU és az oktatás helyzete, a migrációs krízis kezelése - a kormányétól eltérő állásfoglalást fogalmazott meg.

   Lovász László sajnálatosnak nevezte, hogy a tárgyalások a kormány és az MTA között csak a törvénymódosítás napirendre kerülését követően kezdődtek el. Palkovics László erre úgy válaszolt, az MTA és az Emmi két évvel ezelőtt aláírt egy megállapodást, amiben már szerepeltek a kormány mostani javaslatai.

   Az MTA péntek délután kiadott közleménye szerint a 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése előzetes konzultáció nélkül történt, ezért azt kérik a kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé.

   Mint felidézik, az ITM június 12-i elektronikus levelében kérte az Akadémiát az 1994. évi XL. törvény módosításának véleményezésére, irreálisan rövid határidejű válaszadást kérve. A javaslat olyan kormányzati kezdeményezést készít elő, amely a kutatás-fejlesztési forrásokat az ITM költségvetési fejezetébe utalja. A 2019-es költségvetési tervezet szerint összesen mintegy 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint kerülne át az ITM-hez. A 28 milliárdból mintegy 20 milliárd forint a kutatások témájától független bér- és működési költségeket tartalmaz.

   Az MTA elnökségének pénteki rendkívüli ülésén elfogadott határozat szerint ezért a köztestület ragaszkodik ahhoz, hogy az intézethálózat fenntartására tervezett állandó, az alapfeladatokkal kapcsolatos költségek az MTA-nál maradjanak, és ne csökkenjen a felfedező kutatások támogatása - olvasható a közleményben.

   Ugyancsak szeretnék, ha az intézetek és kutatóközpontok kutatási témáiról, ezek támogatási arányairól és formáiról, az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig is alkalmazott eljárás szerint döntsenek. Úgy vélik, elengedhetetlen, hogy a tudományos pályázatok értékelését és a döntéshozatalt a terület legjobb szakértőiből álló akadémiai bizottságok végezzék.

   Álláspontjuk szerint a tudományos pályázatokon belül az alapkutatást segítő pályázatokat el kell különíteni az alkalmazott pályázatoktól; az előbbieknél minden tudományterület kutatási témáit engedni kell pályázni, és a támogatás odaítélésekor csak a nemzetközi mércével mért kiválóság számíthat.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen