
A Blikk szerint vádlott apja azt mondta, fia „számolt azzal a lehetőséggel”, hogy bűnösnek találják, s vélekedése szerint azért is nem vett részt a tárgyalássorozatban, mert azt egy színjátéknak vélte. Elmondása szerint jelenleg a másodfokra koncentrálnak, bízva benne, hogy ott kiderül az igazság.
„Bevallom, olyan aduk vannak a kezünkben, amelyeknek a bíróságot is el kell gondolkodtatnia, mielőtt végleges döntés születik a gyerekem sorsáról. Ezekről többet azonban jelenleg nem szeretnék elárulni. Legyen meglepetés mindenkinek”
– fogalmazott a lap szerint a vádlott apja.
A férfi az összes tárgyalásra elment, és úgy véli, hogy egyelőre még arra sincsen bizonyíték, hogy fia a bűncselekmény időpontjában annak helyszínén járt.
Ezzel szemben a múlt szerdai ítélet szóbeli indoklásában a bíró hosszan sorolta a tárgyi bizonyítékokat, szakértői véleményeket a DNS-mintáktól, ujjlenyomatoktól a vádlott ingatlanában házkutatás során talált robbanószerekig, és megjegyezte, hogy a vádlott – azóta visszavont – beismerő vallomásában olyan részletességgel mondta el a cselekményt, amellyel csak az teheti, aki el is követte azt. A beismerés a bíró szavai szerint törvényes körülmények között, kényszertől, nyomásgyakorlástól mentesen született, és a vádlott nem adott racionális indokot annak visszavonására.
Emellett az eljárás során kiderült, hogy a vádlott alaposan előkészítette a cselekményét, így vidéken próbarobbantásokat végzett, valamint a Teréz körúti helyszínt is hosszan tanulmányozta, mielőtt elkövette volna a bűncselekményt.
A Teréz körúton 2016. szeptember 24-én történt robbantás következtében két rendőr sérült meg életveszélyesen. A bűncselekmény elkövetéséhez egy sporttáskába rejtett házi készítésű bombát használt az elkövető, amelyet távirányítással hozott működésbe. A több kilogramm robbanóanyag mellé az elkövető több kilogramm szöget is tett, amivel a bomba hatását akarta fokozni. A robbanás után a tettes elmenekült a helyszínről. Néhány hét elteltével Keszthely közelében fogták a bűncselekmény elkövetésével vádolt el P. Lászlót.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség részben súlyosítás miatt, a feltételes szabadságra bocsátás leghamarabbi időpontjának 25 évnél hosszabbra emelése, másrészt a terrorcselekmény előkészületként minősítése érdekében fellebbezett, az ügyvéd viszont felmentés, új eljárás, illetve enyhítés érdekében – számolt be róla korábban az MTI.