hirdetés
Belföld

Kövér László: soha nem volt nagyobb szükség az összefogásra, mint napjainkban

Soha nem volt nagyobb szükség az összefogásra, mint napjainkban, minden eddiginél komolyabb próbatétel jöhet, „Európa felett ismét viharfelhők gyülekeznek” - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán az Országházban.
Konferencia a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából Budapesten Kövér László, az Országgyűlés elnöke (elöl j) és Gordan Jandrokovic, a horvát nemzetgyűlés, a szábor elnöke (elöl b) érkezik a Megbékélés és fejlődés - a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulója címmel megrendezett konferenciára az Országház Vadásztermében 2018. december 5-én. MTI/Balogh Zoltán
hirdetés

A Megbékélés és fejlődés - a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulója címmel megrendezett konferencián köszöntőjében a házelnök kiemelte: a liberális történetfilozófia művelőinek várakozásaival szemben a történelem mégsem ért véget. A kérdés csak az, hogy

"mi, közép-európai nemzetek szerepelünk-e benne a jövőben saját jogunkon, saját nyelvünkkel és kultúránkkal"

- vetette fel.

A házelnök azt mondta: ilyen időkben a szomszédjával nem lehet rosszban az ember. Még akkor sem, ha vannak vitás kérdéseink, s ezek között vannak súlyos kérdések is - tette hozzá.

Felidézte:

"mi, magyarok és horvátok az elmúlt nyolc évszázadban voltunk egy államban, voltunk külön államban; voltunk barátságban, voltunk ellenségek; voltunk változó szövetségekben, hol azonos oldalon, hol ellenfelekként".

150 évvel ezelőtt mindkét nemzet politikai osztályában megérett a felismerés:

"ha nem akarjuk, hogy eltűnjünk Európa történelmi porondjáról, akkor ki kell egyeznünk egymással"

- emlékeztetett.

Megjegyezte: ma ezt a kiegyezéses állapotot az ugyanazon szövetségi rendszerekhez tartozásunk garantálja, de ez csak egy keret, amelyet közösen kell megtölteni tartalommal.

Kövér László arról is beszélt, hogy térségünk történelmének egyik állandó feszültségét az a kettősség adja, hogy miként őrizhetjük meg nemzeti közösségünket, anyanyelvünket, kultúránkat, hogyan biztosíthatjuk érdekeink érvényesülését, miközben a nagyhatalmi törekvések ellen csak egy nagyobb integráció biztosíthat védelmet.

"Nem jó, ha egy nemzet a sorsát nem intézheti teljes önállósággal, de ennél már csak az rosszabb, ha egyenként válunk terjeszkedő birodalmak alávetettjeivé"

- fogalmazott.

Mint mondta, az első világháború befejeződésével "véget ért a közös államélet, de nem ért véget a sorsközösség". Elsősorban azért, mert mindkét állam területén élnek nemzeti kisebbségeink, akikért kölcsönös felelősséggel tartozunk. A 21. században csak úgy tudunk együttműködni,

"ha biztosak vagyunk önmagunkban, és szeretjük azt, ami a miénk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk azt, ami másoknak fontos"

- magyarázta.

A házelnök szerint a sorsközösség nem ért véget azért sem, mert Közép-Európában, ha

"meg akarjuk őrizni szabadságunkat a térségünket átjáróházként használó birodalmakkal, s azok 21. századi megjelenési formáival szemben, újra meg újra meg kell találnunk az összefogás lehetséges megoldásait".

Úgy látja, el kell dönteni:

"a nemzeti érdekeink védelmére és érvényesítésére irányuló stratégiáinkat az egymással való kompromisszumokra épülő együttműködésre építjük-e, vagy rossz hagyományainkat követve, magunkat különböző, támogatást ígérő nagyhatalmi protektoroknak alárendelve próbálunk fölébe kerekedni szomszédainknak és sorstársainknak".

Nincs harmadik út - tette hozzá.

Kövér László azt mondta: a magyar-horvát kiegyezés történeti és eszmei hagyatéka segíthet abban, hogy

"egymásrautaltságunk a jövőben se teher, hanem erőforrás legyen nemzeti céljaink elérésében".

Kapcsolatainkban szilárd alapokra van szükség, amelyeket csak a magyar és a horvát parlamentek és kormányok, önkormányzatok és a társadalom irányában felvilágosító munkát vállaló értelmiség, a történészek, véleményformálók és pedagógusok szoros együttműködésével teremthetünk meg - közölte.

Gordan Jandrokovic, a horvát nemzetgyűlés, a szábor elnöke hangsúlyozta: ma Horvátország és Magyarország önálló szuverén államok, európai uniós tagállamok, és már objektíven lehet megítélni a 150 évvel ezelőtti történéseket. A magyar történelem a horvát része és fordítva - tette hozzá.

Úgy vélte, a magyar-horvát az egyik legtartósabb államjogi közösség volt, Közép-Európa aktív politikai tényezője volt, és ma is a két nemzet szoros együttműködése a cél.

Mint mondta, közös életünkben voltak konfliktusok, nézetkülönbségek, de sok volt a közös eredmény, siker is, ilyen volt például a szigetvári csata.

A szábor elnöke szerint a kiegyezés a horvát politika nagyobb részének a célok nem teljes megvalósítását jelentette, és az egyezmény ellentétes reakciókat váltott ki Magyarországon is, de egy hosszú instabil korszakot zárt le. A kiegyezés olyan stabil alapot adott, amelyre intenzív reformok épülhettek a fejlődés és a modern polgári társadalom létrehozásának érdekében - mutatott rá.

Gordan Jandrokovic kiemelte: remélhetőleg folytatódik a magyar és horvát történészek tudományos együttműködése, ahogyan Magyarország és Horvátország sok más területen is jól együttműködik. Ez különösen fontos a mai, egyre több kihívással teli világban, amikor felértékelődnek a partnerségek, barátságok - fogalmazott.

Megjegyezte: Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn lezajlott zágrábi látogatása újabb lendületet adhat a kétoldalú kapcsolatoknak.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Megvannak a hatoslottó 49. heti nyerőszámai

Megvannak a hatoslottó 49. heti nyerőszámai



hirdetés
Halálra gázolt a vonat egy embert Debrecenben

Halálra gázolt a vonat egy embert Debrecenben


GÁZOLÁS,     MÁV,     VONAT

Megvannak az ötöslottó 49. heti nyerőszámai

Megvannak az ötöslottó 49. heti nyerőszámai



hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen