Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Brit kutatók 91 újabb vulkánt fedeztek fel az Antarktisz jégtakarója alatt az eddigi 47 mellett, a legmagasabb mintegy négyezer méteres.

A Déli-óceán felett tomboló példátlan viharok sorozata okozhatta az antarktiszi tengeri jég eddigi legdrasztikusabb megfogyatkozását - derült ki egy új tanulmányból, amelyet az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóirata közöl.

Az Egyesült Arab Emírségekben azt tervezik, hogy jéghegyeket tolnak az Antarktisztól az Arab-öbölbe legkorábban 2018-ban, hogy tiszta ivóvizet nyerjenek.

Minden korábban feljegyzettnél magasabb hőmérsékletet mértek az Antarktikán – a hőmérséklet itt jellemzően -10 és -60 fok között mozog, ugyanakkor az ENSZ időjárási ügynökségének mérései szerint 2015-ben 17,5 Celsius-fokra emelkedett a levegő hőmérséklete.

Előzetes amerikai műholdas adatok szerint idén minden korábbinál kisebb kiterjedésűre csökkent az antarktiszi jégtakaró, miután több évig a részben az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés ellenére is növekedett vagy változatlan maradt a kiterjedése.

Egy eddig ismeretlen bogárfaj megkövesedett maradványait tárták fel a szakemberek az Antarktiszon, ahol soha ezelőtt nem találtak még futrinkafélék előfordulására utaló bizonyítékot.

Egyes kutatók azt állítják, hogy megtalálták az első egyértelmű bizonyítékot arra nézve, hogy az Antarktisz feletti elhalványult ózonréteg kezd gyógyulni.

Fellélegezhetünk! Egyelőre legalábbis, amíg nem jön egy még „szuperebb” baktérium.

Nemrég többen úgy vélték, hogy mivel egy hatalmas megfeneklett jéghegy elzárta a pingvineket a „világ többi részétől”, idő közben állatok szinte mind elpusztultak. A valóság azonban, hogy eddig senki nem talált ilyen mennyiségű tetemet...

Pontosabban nem csak egy helyről, hanem kettőről van szó. Az egyik az Antarktisz, a másik pedig az Északi-sark. A pontos idő pedig attól függ e két térségben, hogy ki-melyik időszámítást választja ki magának.

A chilei Punta Arenas kórházában meghalt Henry Worsley, az a brit sarkutazó, aki egyedül, támogatás nélkül kísérelte meg "gyalog átszelni az Antarktiszt".

Az Antarktisz egyelőre küzd a felmelegedéssel. Legalábbis a keleti rész még tartja magát. A felmelegedés ellenére évről évre vastagabb jégtakaró borítja. Ám 20 – 30 éven belül már ez sem lesz igaz.