hirdetés
Életmód

Egy fontos különbség a növényi tejek és a tehéntej között

A tej és a tejtermékek többek étrendjében a jód legfontosabb forrásai közé tartoznak, nem árt azonban szem előtt tartani, hogy a legtöbb, a tej pótlására használt termékben – így például a mandula- vagy szójatejekben – gyakran csak nagyon kevés jód található – írja az Independent.
Növényi tejek A növényi tejekben jellemzően kevesebb a jód, mint a tehéntejben (Forrás: smartlifebites.com)
hirdetés

Egyre többen fogyasztanak a tej helyett különböző okokból valamilyen „alternatív” italt, így például a különböző növényekből készült „tejeket”, ugyanakkor ezeknek a jódtartalma az esetek legnagyobb részében jelentősen alulmúlja a tej jódtartalmát.

Az Independent szerint negyvenhét, az Egyesült Királyságban elérhető, a tej helyettesítésére elterjedt, de nem gyermekeknek szánt termék – így például szója-, mandula-, zab-, kókusz-, rizs-, mogyoró- és kendertej – jódkoncentrációjának mérése után az derült ki, hogy a legtöbb ilyen terméknek alapvetően alacsony volt a jódtartalma.

A növényi tejekben a jódkoncentráció általánosságban nagyjából a tehéntejre jellemzőnek mindössze a 2 százaléka volt, és a negyvenhétből mindössze három olyan termék volt, amely valamennyi hozzáadott jódot tartalmazott. Mindez azért is érdekes, mert sok gyártó pótolja a kalciumot, amely a növényi tejekben ugyancsak kevesebb volna, de a jód esetében ugyanezt már nem teszik meg.

A tehéntej egy jó jódforrás lehet, hiszen egy átlagos pohár tehéntej nagyjából 70 mikrogramm jódot tartalmaz. Naponta egy átlagos felnőttnek a brit portál szerint 150 mikrogramm jód bevitelét ajánlják.

Ezzel szemben a „vizsgált”, és a tej helyettesítésére elterjedt növényi tejek esetében összességében egy pohár italban jellemzően csupán megközelítőleg két mikrogramm jód volt.

Természetesen különböző okai lehetnek annak, hogy valaki növényi tejekkel helyettesíti a tehéntejet, meglehet például, hogy valamiért kerülnie kell a tejet. Ilyen esetben a tej mellett más, viszonylag magas jódtartalmú élelmiszert is beiktathatnak az étrendjükbe. A tengeri halak, így például a tőkehal húsa ugyancsak gazdag jódban, és más „tengeri herkentyűkben”, így például a kagylóban és a homárban is viszonylag sok jód van.  

Az Independent cikke felhívja a figyelmet arra is, hogy a tengeri alga alapú jódtartalmú étrendkiegészítők azért kerülendőek, mert túl nagy mennyiségű jódot tartalmazhatnak.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen