hirdetés
Életmód

Már annak is meglepő hatásai vannak, ha csak egy órát játszunk videojátékokon

Néhányan alapvetően kizárólag a videojátékok „rossz” oldalát látják, holott azon felül, hogy az elterjedt vélekedéssel ellentétben ezek használata korábbi felmérések szerint az agresszió kockázatát nem feltétlenül növeli, egy újabb kutatás szerint az összpontosítási képességeinket is javíthatja. Persze, mint általában, itt is fontos a mértékletesség, de jó esetben nem kellene elzárkóznunk attól, hogy a videojátékokat alapvetően előítéletek nélkül ítéljük meg.
Videojáték A videojátékok hatása a viselkedésre és az agyra egy meglehetősen ellentmondásos témának bizonyul (Forrás: pixabay.com)
hirdetés

Gyakran halljuk, hogy a videojátékok „agresszívabbá teszik” a fiatalokat, ugyanakkor több, a témában végzett kutatás alkalmával is arra jutottak, hogy önmagukban ezek a játékok lényegében nem növelik az agresszió kockázatát. Egy korábbi, a Frontiers in Psychology nevű lapban megjelent tanulmány szerint hosszú távon nem befolyásolja például az empátiát, illetve nem növeli az antiszociális viselkedés valószínűségét az erőszakos videojátékok használata sem. Az fMRI-vizsgálat során azt figyelték meg, hogy a hosszú ideje erőszakos játékokat játszó személyek ugyanolyan neurológiai választ adtak az érzelmileg provokatív képekre, mint az ilyen játékokon nem játszó személyek.

Másfelől viszont ugyancsak fontos kiemelni, hogy több olyan tanulmányt is publikáltak az elmúlt években, amelyek szerint viszont akár negatív hatása is lehet a viselkedésre bizonyos típusú videojátékoknak. Az Amerikai Pszichológiai Társaság munkacsoportjának egy 2015-ös jelentése szerint összefüggés fedezhető fel az agresszív viselkedés és az erőszakos videojátékok használata között – még ha arra nem is áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, hogy az ilyen játékok és a bűncselekmények elkövetése között egyértelmű összefüggést állapítsanak meg. Ráadásul feltehetőleg nem is csak arról volt szó, hogy az „agresszióra hajlamosabb” egyének szívesebben kezdtek agresszív játékokkal játszani, ugyanis a jelentésben kitérnek arra is, az erőszakos videojátékok használatára a proszociális viselkedésben, az empátiában, illetve az agresszió iránti érzékenységben is csökkenést, hanyatlást lehetett megfigyelni.

Egy 2014-es, a Psychological Science nevű lapban publikált tanulmány szerint is befolyásolhatja a „való életben” tapasztalható viselkedést a videojátékok használata, eszerint azonban nagyon nem mindegy az sem, hogy a „virtuális szerepjáték” során a gyerekek egy hős, vagy éppen egy „gonosz” bőrébe bújnak. A kutatás vezetője, Gunwoo Yoon ezzel kapcsolatban megjegyezte,

már 5 perc szerepjáték a virtuális környezetben – hősként vagy gonoszként – elegendő lehet arra, hogy az ismeretlen idegenekkel szemben az emberek „büntető” vagy „jutalmazó” hajlandóságot érezzenek.

A szóban forgó kutatás során közel 200 diáknak adták azt a feladatot, hogy – miután „gonosz”, pozitív vagy semleges karakterekkel játszottak egy videojátékban – töltsenek tetszésük szerinti arányban egy társuknak csokit és csípős csili szószt a tányérjába, tudva, hogy azt a másik diáknak majd „mind el kell fogyasztania”. Akik hősként játszottak, közel kétszer annyi csokit adtak a társuknak, mint csiliszószt, és összességében is bőkezűbbek voltak a csokival, mint akik semleges vagy negatív karakter bőrébe bújtak korábban. Akik viszont előzőleg egy negatív karakterrel játszottak, átlagosan nagyjából kétszer annyi csiliszószt etettek volna meg a társukkal, mint csokit, és sokkal kevesebb csokit adtak neki úgy általában is...

VideojátékBefolyásolhatja viselkedésünket a való életben is az, hogy milyen karakter bőrébe bújunk...(Forrás: pexels.com)

Egy 2013-as kutatás során emellett azt figyelték meg, hogy a gyerekek önkontrollját csökkentették a videojátékok, míg egy 2014-es, a JAMA Pediatrics nevű lapban megjelent tanulmány szerint a fiatal gyerekek jóllétét csökkenti, ha sok időt töltenek tévézéssel, illetve számítógépes játékok használatával. Egy 2017-es tanulmányban emellett azt olvashatjuk, hogy az agyra nézve is hátrányos lehet a videojátékok használata, ugyanis ez a tevékenység összefüggésbe hozható a szürkeállomány csökkenésével.

Utóbbi azért is különösen fontos, mert korábbi tanulmányok alapján viszont azt feltételezhetjük, hogy a videojátékok többféleképpen is pozitívan hathatnak a szellemi teljesítőképességünkre – így például egy 2013-ban a Nature-ben megjelent tanulmányban egy olyan, videojátékon alapuló tanulási stratégiát ismertettek, amely segíthet „megjavítani” az idősebb személyek esetében a megromlott kognitív képességeket. 2015-ben a The Journal of Neuroscience nevű lapban pedig egy olyan kutatás eredményeiről számoltak be, ami szerint a 3D videojátékok használata az idősebb személyek esetében segítséget nyújthat a memória javításában, de egy 2017-ben a Behavioural Brain Research-ben megjelent cikk szerint a tanulást és a memóriát akár más korcsoportok esetében is javíthatják a számítógépes játékok.

Mi több, a Columbia Egyetem kutatóinak megfigyelése szerint azok a gyermekek, akik többször játszanak videojátékokkal, általánosságban véve jobb szociális képességekkel és magasabb intellektussal rendelkeztek, mint a hasonló játékokkal egyáltalán nem játszó társaik.

Újabban a Frontiers in Human Neuroscience nevű lapban jelent meg egy érdekes tanulmány a témában, amelyet a csengtui University of Electronic Science and Technology of China kutatói készítettek. Megfigyeléseik szerint azoknak az önkénteseknek, akik 1 órán át a League of Legends-szel játszottak, ezután megváltozott az agyi aktivitásuk. Emellett megfigyelhető volt, hogy a videojátékkal való játékot követően a fiatalok jobban tudtak összpontosítani a nekik vetített utasításokat figyelve az érdemi információkra is.

VideojátékBizonyos típusú videojátékok talán a figyelmet is fejlesztik (Forrás: pixabay.com)

A kutatók 29 fiú tanulót kértek meg arra, hogy vegyenek részt a kutatásban, akiket két csoportra osztottak. Az egyik csoportban azok voltak, akik legalább 2 éve, a másikban pedig azok, akik legfeljebb 6 hónapja játszottak a League of Legends-szel. Előbbiek a legjobb 7 százalék közé, utóbbiak a legrosszabb 11 százalék közé tartoztak a játékosok sorában.

A kutatók az önkéntes fiúk vizuális szelektív figyelmét mérték egy olyan teszttel, amelyben egyebek mellett négyzetek villantak fel a képernyő különböző pontjain, amivel kapcsolatban a diákok több feladatot is kaptak. Eközben EEG-készülékkel figyelték az agyi aktivitásukat. A tesztet az előtt és után is megismételték, hogy az önkéntesek játszottak.

A játék előtti alkalommal a „tapasztalt játékosok” esetében erősebb vizuális szelektív figyelem volt megfigyelhető, mint a másik csoportnál, és az EEG-eredményeik is nagyobb aktivitást tükröztek az érintett agyi területen. Egy óra játékot követően pedig mindkét csoportnál fejlődés volt tapasztalható a vizuális szelektív figyelemben. Ráadásul a nem tapasztalt játékosok esetében olyan mértékben nőtt az agyi aktivitás a játékot követően, hogy a két csoport között immár csak elenyésző különbség volt megfigyelhető.

Az ugyanakkor az újabb kutatásból nem derült ki, hogy mennyire „maradandóak” a videojáték pozitív hatásai a figyelemre. Ráadásul egészen kis mintán végezték a kutatást, így kellő óvatossággal érdemes kezelni annak eredményeit is.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen