hirdetés
Életmód

Egyesek könnyebben végzik a mindennapi teendőiket, ha rossz a hangulatuk

Egy friss kutatás szerint a rossz hangulat egyesek számára akár segítséget is jelenthet az úgynevezett végrehajtó funkcióik (vagyis például a figyelem tudatos összpontosítása, az idő kezelése és a sorrend felállítása) működésében. Kiderült az is, hogy a jó hangulatnak néhány esetben éppen ellentétes lehet a hatása, és hogy bizonyos más személyeknél ellenben éppen az előbbiek ellenkezője az igaz…
Óráját néző ember Az egyének érzelmi reaktivitása határozhatja meg, milyen hangulat mellett teljesítenek jobban a végrehajtó funkciók tekintetében (Forrás: pixabay.com / Jan Vašek)
hirdetés

Tara McAuley, a Waterloo-i Egyetem professzora és Martyn S. Gabel PhD hallgató azt vizsgálták, hogy az érzelmi reaktivitásunk meghatározza-e, miként hat a hangulatunk az olyan kognitív képességeinkre, amelyekre például akkor van szükségünk, amikor a hétköznapi életben felmerülő feladatokat és tevékenységeket megszervezzük, illetve irányítjuk. Az érzelmi reaktivitás milyensége a hangulatunkkal összefüggő érzelmi válaszok érzékenységét, intenzitását és tartósságát jellemzi.

„Az eredményeink szerint vannak olyan emberek, akik számára a rossz hangulat tulajdonképpen elősegíti azokat a gondolkozási képességeket, amelyek a mindennapi életben fontosak”

– fogalmazott Tara McAuley.

A kutatásba 95 embert vontak be, akik kilenc különböző feladatot és kérdőíveket töltöttek ki, amelyekkel azt mérték fel, miként függ össze a hangulatuk, érzelmi reaktivitásuk, továbbá az elemzést igénylő és a munkamemóriát igénybe vevő feladatok teljesítése.

A magas érzelmi reaktivitású személyek – vagyis azok, akiket gyors, intenzív és tartós érzelmi válaszok jellemeznek – jobban teljesítettek a végrehajtó funkciókat igénylő feladatokban, amikor rossz volt a hangulatuk.

Ez azonban nem mindenkinél volt így. Az alacsony érzelmi reaktivitással jellemezhető egyéneknél éppenséggel ennek az ellenkezője volt igaz: ők, ha rossz volt a hangulatuk, rosszabb teljesítményt nyújtottak a végrehajtó funkciókat igénylő feladatokban.

Mindez alátámaszthatja, hogy a magasabb érzelmi reaktivitású emberek esetében a valamelyest rosszabb hangulat elősegítheti bizonyos végrehajtó funkciók jobb működését. McAuley azonban felhívta a figyelmet arra, hogy mindez nem jelenti, hogy el kellene fogadni, ha történetesen valaki kezelhetetlenül dühös, „mogorva”, netán túlreagálja a dolgokat.

A témában további kutatásra is szükség lehet annak érdekében, hogy feltárják, mi is állhat az összefüggések mögött – korábbi tanulmányok azonban arra mutattak rá, hogy a magas érzelmi reaktivitást mutató emberek jellemzően „megszokottabbnak” élhetik meg a negatív érzelmeket, és így a rossz hangulat talán kevésbé zavarja meg őket a mindennapi tevékenységeik végzésében, mint azokat, akikre alacsonyabb érzelmi reaktivitás jellemző.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen