hirdetés
Életmód

A kedvesség éppen a legkevésbé kedves embereket teheti boldogabbá

Éppen a kedvességre legkevésbé kapható, „legbonyolultabb” emberek életén javíthat leginkább az, ha – valamiért – nagylelkűbben kezdenek viselkedni – derült ki a kanadai York Egyetem a Translational Issues in Psychological Science nevű lapban publikált tanulmányából. Természetesen emellett a kevésbé goromba embereknél is megfigyelhető volt némi pozitív változás az együttérzőbb viselkedés nyomán.
Apa gyerekével Bár a kevésbé empatikus emberek olykor azt mondják, nincs is szükségük emberi kapcsolatokra, valójában az ő hangulatukat is befolyásolja azok minősége (Forrás: pixabay.com / Rotaru Florin)
hirdetés

A kutatásba több mint 640, enyhe depresszió tüneteit mutató személyt vontak be, akik egy, az együttérző viselkedésüket fejlesztő és támogató „tanfolyamot” folytattak, s ennek a lehetséges hatásait figyelték a kanadai egyetem kutatói. Az internetes tanfolyam során az – átlagosan a harmincas éveikben járó – önkénteseket arra kérték, hogy végezzenek az együttérzésüket igénybe vevő gyakorlatokat. Ezek között szerepelt kontrollgyakorlat is. Arról, hogy teljesítették-e a feladatot, minden másnap be kellett számolniuk egy online felületen keresztül a három héten át tartó „tanfolyam” idejében.

Két hónappal később azok az „ellenszenves” emberek, akik teljesítették a jótetteket a hozzájuk közel álló emberekkel, a legnagyobb mértékű mérséklődést mutatták a depressziós tünetekben, s ezzel párhuzamosan a legnagyobb mértékű növekedést az életelégedettségükben.

„Mindeniknek szüksége van másokra. Az ellenségességük és az együttműködés hiánya miatt az ellenszenves típusok az elutasítottságot vagy kiközösítettséget kockáztatják. Rengeteg a konfliktus a kapcsolataikban, ők pedig elszenvedik ennek következményeit. Megfigyeltük, hogy ha ezeknek az embereknek konkrét javaslatokat adunk, olyan utakat mutatva, amelyekkel kifejezhetik az empatikus érzéseiket a közeli emberi kapcsolataikban, az elképesztően hasznos lehet”

– fogalmazott a tanulmány vezető szerzője, Myriam Mongrain, aki egyúttal megjegyezte, hogy a „nagyon ellenszenves” emberekből gyakorta hiányzik az empátia, még a közeli emberi kapcsolataikban is.

„Azáltal, hogy alkalmazták ezeket az új viselkedéselemeket, talán úgy érezték, hogy a közeli szociális körükben elfogadás és szeretet övezi őket. E csoportban talán ez volt a depresszió-ellenes összetevő”

– vélekedett Myriam Mongrain, aki szerint már csak azért is igen figyelemreméltóak az eredmények, mert a gyakorlatokat, amelyekre az embereknek mindössze napi 10-15 percet kellett fordítania, online felületen át ismertették meg velük. Vagyis, egyszerűen beiktathatóak voltak az érintett személyek életébe, és ha világszerte alkalmaznának egy hasonló megoldást, annak számos ember életére alapvető hatásai lehetnének.

Egy másik feladat során az embereket arra kérték, hogy töltsenek 10 percet olyan gondoskodó kifejezéseken „meditálva”, mint például, hogy „Légy boldog”, vagy „Légy biztonságban”. Ez a feladat összességében mindenkire némi pozitív hatással volt, de az „ellenszenves” típusú emberek esetében a tettek bizonyultak a leghatásosabbnak.

Myriam Mongrain úgy látja, nemcsak egy „kedvesebb” társadalomhoz vezetne, ha a megfigyeléseik nyomán hasonló intézkedéseket foganatosítanának világszerte, de egyúttal így azoknak az embereknek a helyzetén is javíthatnának, akik maguktól nem hajlamosak az együttérzésre, illetve akik hajlamosak az ellenségeskedésre.

Meglátása szerint – noha gyakran ezzel ellenkezően nyilatkoznak – az ellenséges embereknek is szüksége van másokra, hiszen hatással van a hangulatukra, hogy akár a hozzájuk közel állók mennyire fogadják el őket, vagy mennyi ellenségeskedésre kényszerülnek – például – az élettársukkal a viselkedésük miatt.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen