Életmód

Úgy tűnik, a mentális hanyatlás megelőzésére mégsem megoldás a rejtvényfejtés

A rejtvényfejtés – korábbi kutatások következtetéseivel ellentétben – mégsem nyújt védelmet a mentális hanyatlás ellen egy új tanulmány szerint.
Puzzlefejtés Az újabb megfigyelés szerint nem lassítja vagy előzi meg a szellemi leépülést a rejtvényfejtés (Forrás: pixabay.com / StockSnap)

Előzőleg széles körben elfogadott volt az a nézet, hogy amennyiben idős korban intellektuális tevékenységet végeznek az emberek, úgy elősegíthetik az agyuk egészséges működésének megőrzését.

Egy új skót tanulmány szerzői azonban arra jutottak, hogy valójában inkább arról van szó, hogy azok a személyek, akik rendszeresen intellektuális tevékenységet folytatnak életük során, általában jobb mentális képességekkel rendelkeznek, ami egy olyan „magasabb kognitív pontot” jelent, ahonnan azután a hanyatlás kezdődik. Arra azonban nem találtak bizonyítékot, hogy a hanyatlás üteme bármivel lassabb lett volna.

A BMJ nevű lapban megjelent tanulmány szerzője Roger Staff, az aberdeen-i királyi kórház, egyúttal a University of Aberdeen egyetem munkatársa. A kutatás során összesen 498 olyan embert figyeltek meg, akik 1936-ban születtek, és 11 évesen részt vettek egy intelligenciateszten.

A friss kutatásba akkor kezdtek bele, amikor a megfigyelt emberek megközelítőleg 64 évesek voltak, és mintegy 15 éven át memóriájukat, valamint az új információk feldolgozásának sebességére vonatkozó készségeiket mérték fel akár öt különböző alkalommal.

Ennek során megfigyelték, hogy a problémamegoldást igénylő tevékenységek gyakorlása nem nyújtott védelmet az egyének számára a mentális hanyatlástól. Igaz ugyanakkor, hogy megfigyeléseik szerint az ilyen tevékenységek rendszeres gyakorlása összefüggést mutatott a mentális képességek szintjével az időskorban.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a tanulmány elkészítéséhez modellezéssel igyekezték megállapítani, hogy van-e bármiféle ok-okozati összefüggés az intellektuális tevékenységek és a mentális hanyatlás üteme között, és több személy nem is tudott közreműködni a teljes kutatásban, például azért, mert nem tudott egy időponton túl tovább részt venni a felmérésekben, vagy mert idő közben elhunyt.

Előzőleg több kutatás során is úgy figyelték meg, hogy a kognitív „edzés” javíthatja a memóriát és a gondolkozóképességet, különösen a középkorú vagy ennél idősebb személyek esetében. Emellett megfigyelték, hogy az agy „edzése” segíthet az idős embereknek abban, hogy könnyebben boldoguljanak a mindennapi teendőikkel. Mindeközben azonban ez idáig egyetlen tanulmány sem talált bizonyítékot arra, hogy az efféle kognitív tevékenységek segítenének a demencia megelőzésében.

Az Agygyógyászat Globális Tanácsa (GCBH) tavalyi jelentésében az embereknek azt javasolta, az „agy edzése” helyett érdemes lehet idősebb korukban inkább stimuláló tevékenységeket végezniük, így például megtanulni egy hangszeren játszani, varrni, vagy éppen kertészkedni. A jelentés szerint minél előbb kezdenek bele az emberek ezen tevékenységek űzésébe, annál többet tehetnek a jobb időskori agyműködés eléréséért.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen