A gyümölcsökben és zöldségekben is sok élelmi rostot találhatunk (Forrás: pixabay.com)
Az új kutatás célja egyrészt az volt, hogy új táplálkozási iránymutatást dolgozzanak ki a rostfogyasztást érintően, s egyúttal megtudják, mely szénhidrátok védenek leginkább a különböző krónikus betegségek – így a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, a krónikus légzőszervi betegségek és a cukorbetegség –, valamint az elhízás ellen.
A tanulmány egyik szerzője, egyúttal az új-zélandi University of Otago professzra, Jim Mann elmondta, hogy a korábbi metaanalízisek gyakran csak egy-egy, a szénhidrát minőségére vonatkozó mutató elemzésére szorítkoztak, és csak néhány betegség vonatkozásában vizsgálták ezeket is, így aztán lehetetlen volt egyértelműen megállapítani, hogy mely élelmiszerek ajánlhatóak a betegségek megelőzésére. Hogy végre pont kerülhessen e kérdés végére, a kutatók megfigyelési tanulmányok és klinikai vizsgálatok eredményeit elemezték.
A kutató és kollégái összesen 185 korábbi megfigyelési tanulmány és 58 klinikai vizsgálat eredményeit használták fel, amelyek összességében mintegy négy évtized megfigyeléseit ölelték fel. A munkájuk során bizonyos krónikus betegségek előfordulását, valamint az ezek okozta idő előtti elhalálozás mértékét is vizsgálták. A vizsgált betegségek közé tartozott a szívkoszorúér-betegség, a szív-és érrendszeri betegségek, a sztrók, a 2-es típusú diabétesz, a vastagbélrák, továbbá több, az elhízással összefüggésbe hozható ráktípus is.
Összességében a kutatók megfigyelése szerint azok az emberek, akik a legtöbb rostot fogyasztották, 15-30 százalékkal kisebb eséllyel hunytak el bármilyen szív- és érrendszeri betegség következtében, mint akik a legkevesebb rostot ették. A különbség 16-24 százalékos volt a szívkoszorúér-betegség, a sztrók, a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák tekintetében.
Mindezen túl a több rost fogyasztása összefüggésbe hozható volt az alacsonyabb testsúllyal és koleszterinszinttel is.
A magas rosttartalmú eledelek közé sorolhatóak a teljes kiőrlésű gabonák, a zöldségek, a gyümölcsök, valamint a hüvelyesek, így a borsó, a bab, a lencse és a csicseriborsó is.
Egyúttal kiderült, hogy a pozitív hatások eléréséhez napi 25-29 gramm rost elfogyasztására van szükség. Ennek egy átlagos amerikai felnőtt naponta mindössze kicsivel több, mint a felét, 15 grammot eszi meg. Ugyanakkor a kutatók szerint napi 29 grammnál több rost fogyasztása elképzelhető, hogy növeli a lehetséges pozitív hatásokat.
Utóbbival kapcsolatban mindazonáltal figyelmeztetnek arra is, hogy a rostok túlzásba vitt fogyasztása viszont elképzelhető, hogy némi kockázatot is jelent azok számára, akik szervezetében nincs elegendő ásványi anyag vagy vas.
