Gazdaság

Több ország gazdaságára lehet igen rossz hatással a vízhiány

A 21. század közepére a vízhiány súlyos csapást jelenthet több ország gazdaságának is – Közép-Ázsia, a Közel-Kelet, valamint Afrika nagy része is számottevő GDP-csökkenéssel számolhat a Világbank keddi figyelmeztetése szerint.
Száraz pusztaság csónakkal és emberrel A legsúlyosabban a Közel-Keletet, Észak-Afrikát, Közép-Ázsiát és Dél-Ázsia néhány területét érintheti majd a vízhiány (Forrás: bloomberg.com)

2050-ig várhatóan egyre többen élnének városokban, de ezzel párhuzamosan valószínűleg a mezőgazdasági termelés is megnövekedik majd a lakosság igényeihez igazodva. Mindez még olyan területeken is vízhiányhoz vezethet, ahol korábban nem volt jellemző ilyen probléma, míg más országokban – például Afrika és Ázsia egyes területein – tovább romolhat a helyzet, minek hatására konfliktusok robbanhatnak ki, és megindulhat a térségből a migráció.

A Száhel-övezetben a Világbank becslése szerint 12 százalékos, míg a Közel-Keleten 14 százalékos GDP-csökkenés várható, ha nem sikerül eredményesen fellépni. Közép-Ázsiában a GDP csökkenése elérheti a 11 százalékot, míg Kelet-Ázsiában 7 százalékos csökkenésre lehet számítani, ha nem változtatnak a vízgazdálkodáson még idejében. Valamennyi érintett területet számításba véve az átlagos GDP-csökkenés 6 százalék körüli lehet a század közepére.

A legtöbb kormány aggódik a vízhiány miatt, nem csupán a globális klímaváltozás negatív hatásai, de a lakosság egyre nagyobb vízigénye miatt is.

A legsúlyosabban a Közel-Keletet, Észak-Afrikát, Közép-Ázsiát és Dél-Ázsia néhány területét érintheti majd a vízhiány a jelentés szerint. A várakozás szerint azonban Európára és Észak-Amerikára egyelőre minimális hatása lenne csupán a világon bekövetkező vízhiánynak – már, ami a gazdasági vonatkozásokat illeti.

A világ egyre több pontján válik melegebbé és szárazabbá az időjárás a globális klímaváltozás hatására, a mezőgazdasági termelést lehetővé tevő esők pedig egyre kiszámíthatatlanabb módon érkeznek az egyébként gyakran aszályos területekre, ráadásul ha túl sok eső esik le egyszerre, az ivóvízkészletek is szennyeződhetnek.

Nem csak a klímaváltozás jelent azonban problémát – egyre növekszik az igény az ivóvízre, kiváltképpen a városokban. Ezen kívül a mezőgazdaság is várhatóan egyre több vizet használ majd fel.

2050-ig egyes városokban akár kétharmadával is csökkenhet a rendelkezésre álló víz mennyisége, a vízhiány pedig kedvezőtlen hatással lehet az élelmiszer-termelésre, a közegészségügyre, de még a családok anyagi helyzetére is, hiszen az embereknek többet kell majd fizetniük a létszükségleteikért.

A jelentés ugyanakkor arra is kitért, hogy a vízhiánytól fenyegetett területeken jóval kedvezőbb állapotokat is el lehet érni, mint amelyeket a század közepére becsültek, hiszen a megfelelő, hatékony vízgazdálkodással tovább kitarthatnak a készletek. Néhány városban például az ivóvíz közel kétharmada elvész az öreg és sérült vízvezetékek miatt. A megfelelő vízgazdálkodással a Közel-Keleten lényegében kiküszöbölhető lenne a klímaváltozás az ivóvízkészletekre gyakorolt hatásának nagy része, míg Közép-Ázsiában legalább 11 százalékkal nőhetne a GDP.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
Egyéves a Mol Limo

Egyéves a Mol Limo



Sztrájkhelyzet van a Tescónál

Sztrájkhelyzet van a Tescónál


TESCO,     ÁRUHÁZLÁNC,     SZTRÁJK

Ismét emelkedett a gázolaj ára

Ismét emelkedett a gázolaj ára


GÁZOLAJ,     MOL,     ÜZEMANYAG

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen