hirdetés
Gazdaság

Világgazdasági Fórum: az egyenlőtlenségek miatt reformra szorul a piaci kapitalizmus

A globális kockázatok között az elmúlt egy évben kirívóvá vált az elitellenes populizmus terjedése, és ennek elsődleges oka a jövedelmi és vagyoni különbségek mélyülése - áll a Világgazdasági Fórum (WEF) által szerdán Londonban ismertetett éves világjelentésben.
Gazdasági egyenlőtlenségek A legtehetősebb 634 ezer brit összvagyona több mint a hússzorosa a legszegényebb 13 millióénak (Forrás: oxfamamerica.org)
hirdetés

Az évenkénti davosi világtalálkozót rendező szervezet 78 oldalas tanulmánya szerint a jelentéshez elkészített felmérés kimutatta, hogy a válaszadók a következő tíz év globális folyamatainak legfontosabb meghatározó tényezőjeként tartják számon az egyre nagyobb jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket.

A jelentés szerint ennek orvoslásához újjá kell éleszteni a gazdasági növekedést, de az elitellenes populista hangulat erősödése azt jelzi, hogy ez önmagában már nem elégséges a társadalmakon belüli repedések kezeléséhez, ehhez most már a szabadpiaci kapitalizmus reformját is napirendre kell venni.

A jövedelmi egyenlőtlenségek egyik kirívó példája a WEF tanulmánya szerint a nagyvállalati vezetők javadalmazásának meredek - az alkalmazotti bérek emelkedésének ütemét messze meghaladó - növekedése. A jelentés szerint ez különösen irritáló tényező annak ismeretében, hogy a globális pénzügyi-gazdasági válság óta az alkalmazotti reálbérek sok fejlett országban sem érték még utol a válság előtti szintet.

Ráadásul a jövedelmi és vagyoni polarizáció most már a legnagyobb feltörekvő gazdaságokban is végletes. Kínában a háztartások legtehetősebb 1 százaléka a nemzeti összvagyon harmadát, Indiában a leggazdagabb 1 százalék a teljes vagyontömeg 53 százalékát birtokolja.

Mindeközben az alacsony szakképzettségű munkavállalók részesedése a nemzetgazdasági szintű jövedelemből évtizedek óta folyamatosan csökken. Az Egyesült Államokban e munkavállalói rétegre a jövedelmek 23 százaléka jut az 1968-ban mért 38 százalék helyett - áll a WEF szerdai tanulmányában.

A Világgazdasági Fórum szerint ha ezeket a problémákat nem sikerül megfelelően kezelni, annak robbanásszerű hatása lehet a társadalmi stabilitásra.

A rendkívüli javadalmazásbeli különbségeket a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) is kiemelte legutóbbi éves kongresszusán.

A konferenciára összeállított jelentésében a TUC kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői az előző egy évben átlagosan 3,4 millió fontot (1,2 milliárd forintot) kerestek, 123-szor többet a brit alkalmazotti átlagbérnél, de például Sir Martin Sorrell, a világ legnagyobb reklámcége, a WPP vezérigazgatója 70 millió fontot vihetett haza; ez az alkalmazotti átlagjövedelem 2500-szorosa volt.

A FTSE-100-as vállalatok vezetőinek teljes javadalmazása átlagosan 47 százalékkal, az alkalmazotti átlagbér viszont csak 7 százalékkal nőtt 2010 és 2015 között a TUC adatai szerint.

A társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő nagy-britanniai székhelyű kampányszervezet, az Oxfam legutóbbi kimutatása szerint a britek leggazdagabb 10 százalékáé a nemzetgazdasági szintű magánvagyontömeg 54 százaléka, ezen belül a felső 1 százaléké az összvagyon 23 százaléka. A britek legszegényebb 20 százaléka viszont országos átlagban a magánvagyon 0,8 százalékán osztozik.

Az Oxfam számításai szerint ez azt jelenti, hogy a legtehetősebb 634 ezer brit összvagyona több mint a hússzorosa a legszegényebb 13 millióénak.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Ilyen erős még nem volt idén a forint

Ilyen erős még nem volt idén a forint


KISS TAMÁS,     EQUILOR,     FORINT

Eladási hullám jöhet, ha a Telekom nem emel az osztalékon

Eladási hullám jöhet, ha a Telekom nem emel az osztalékon



hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen