Tudomány

Hatalmas kő-komplexumot hagyhattak maguk után a hunok

A Kaszpi-tenger északi partjánál, Kazahsztán területén egy tekintélyes, 1500 éves kőépítmény-együttest fedeztek fel, amelyet akár hunok is építhettek.
Épületegyüttes Kazahsztánban 2014-ben kezdődtek ásatások a területen (Forrás: livescience.com)

Az építmény-komplexum keretében összesen mintegy 120 hektáron terülhettek el egykor a kőből készült építmények, amelyekről a régészek nemrég az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia nevű lapban adtak hírt.

Anrej Astafiev, a mangistaus-i állami kulturális és történelmi örökségvédelem egy munkatársa, valamint Evgeniï Bogdanov, az orosz tudományos akadémia tagja azt írták, hogy a területen az alaposabb vizsgálatokat követően többféle kőépítmény nyomait is felfedezték. A legkisebb építmény mindössze 4x4 méteres volt, míg a legnagyobb elérte a 34x24 méteres nagyságot is.

Az építmények szikladarabokból készültek, amelyeket függőlegesen helyeztek a földbe. Akadnak olyan sziklák is, amelyek külleme egészen érdekes, részben azért, mert a Stonehenge-et felépítő sziklákra emlékeztetnek, másrészt pedig azért, mert fegyverek és élőlények képeit vésték rájuk.

Az egyik legkülönlegesebb lelet egy nyereg maradványa, amelyet részben egy ezüstből készült panel díszített. Ezen vaddisznók, szarvasok, valamint ragadozó állatok ábrázolása látható – utóbbi egyébként nagy valószínűséggel oroszlán lehet. Mivel domborműről van szó, így az állatok ábrázolásai jól kivehetőek az ezüst panelen.

Kazahsztáni épületegyüttes120 hektáron terül el az épületegyüttes (Forrás: livescience.com)

A nemrég publikált írás szerint hat évvel ezelőtt egy F. Akhmadulin nevű, Aktau városből származó ember egy fémdetektorral ment egy Altÿnkazgan nevezetű településre, amely a Kaszpi-tenger északi partjánál fekszik – ekkor fedezte fel az ezüst nyeregdíszt és más tárgyakat.

A terület egyébként nagyrészt sivatagos, egy Artemisia tridentata nevezetű, az ürömfélék nemzetségébe tartozó növény határozza meg a helyi flórát – derült ki a kutatók leírásából. Astafiev azonban megfigyelte, hogy a sivatagos helyszínen egy 120 hektáros, felfedezetlen szikla-komplexum nyomai lelhetőek fel. Sajnálatos módon a terület szocioökonómiai helyzete nem kedvez a régészeti kutatásoknak, így aztán csak 2014-ben végezhettek ásatásokat a helyszínen. Azon a helyen, ahonnét a nyereg része származott, 2014-ben többek között újabb nyereg-elemeket találtak, több más kézműves- és bronztárgy mellett. Ezekből kettő egy ostor része volt, mint utóbb kiderült.

Továbbra is sok fontos kérdés maradt megválaszolatlan, így további ásatásokra és kutatásra lehet még szükség, ám egyelőre az építmények jellegzetességei alapján úgy vélik, hogy nomád törzsek építhették a több mint 100 hektáros komplexumot.

Az ezüst nyereg-töredéken talált ábrák, valamint annak kivitelezése pedig arra enged következtetni, hogy a Római Birodalom összeomlásának idején készültek, amikor a hunok Ázsián és Európán keresztül haladtak. A hunok előrehaladásával több olyan etnikai csoport is volt az eurázsiai sztyeppéken, amelyek szintén útnak indultak a korábbi „lakóhelyükről”.

Ezüst nyeregTöbbek között vaddisznók és őzek is díszítették a helyszínen talált egykori nyerget (Forrás: livescience.com)

Az ezüst díszítésű nyereg egykori tulajdonosa bizonyára elég vagyonos és viszonylag jelentős hatalommal bíró személy lehetett. A kutatók nemzetségjeleket, úgynevezett tamgákat is találtak a ragadozókat ábrázoló minták „feje fölött”, amellyel a nyereg tulajdonosának hovatartozását jelölhették eredetileg.

Egyelőre nem tudják, hogy miért helyezhették a nyerget egy kőépítménybe, de talán egy szertartás keretében történt mindez, esetleg temetés során került a földbe a tárgy. A kőszerkezet alatt egy csontvázat is felfedeztek, viszont meglehet, hogy a csontvázmaradványok akár évszázadokkal később kerültek ide, mint a nyereg.

Továbbra is folynak a kutatások a témában, várhatóan 2017-ben a kutatópáros és munkatársaik egy tanulmányt is közzé tesznek a nyereggel kapcsolatosan.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek



Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban

Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban



Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására

Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására



A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen