hirdetés
Külföld

Juncker: tíz évvel a gazdasági válság kezdete után ismét szél dagasztja az EU vitorláit

Tíz évvel a gazdasági válság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa „vitorláit ismét szél dagasztja”, ezért ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb és demokratikusabb unió létrehozására - jelentette ki szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Jean-Claude Juncker Jean-Claude Juncker (Forrás: delfi.ee)
hirdetés

Minden egyes tagországban jól érezhető, hogy Európa új lendületet vett, az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja - mondta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, hozzáfűzve, hogy a munkanélküliség kilenc éve nem volt ilyen alacsony, nyolcmillió új munkahely jött létre.

Rámutatott: közös valutaalapot, valamint gazdasági és pénzügyminiszteri posztot kellene létrehozni a belső piac megerősítése, az integráció mélyítése érdekében. Elmondta, utóbbihoz nem szükséges új hivatal, a tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne.

Elmondta, a hatékonyság jegyében támogatná az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonását, és arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagállami kormányokat tömörítő tanács.

A volt luxemburgi kormányfő kiemelte, hogy támogatja a páneurópai pártlisták létrehozását a következő EP-választáson, az eurót használó tagországok külön közös parlamentjének létrehozására vonatkozó javaslatokat azonban nem tartja "túl izgalmasnak".

Azon véleményének is hangot adott, hogy fel kell állítani egy uniós kibervédelmi ügynökséget, illetve egy szervezetet a hírszerzési információmegosztás koordinálására, az uniós ügyészi hivatalt pedig olyan jogkörökkel is célszerű lenne felruházni, hogy a határokon átnyúló terrorügyekben is eljárhasson.

Juncker elmondta, arra fogja kérni a tagállami vezetőket, hogy hagyják jóvá a szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdését Ausztráliával és Új-Zélanddal, és ezeket a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig le is szeretné zárni.

Cél emellett az idei megegyezés Mexikóval és a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országaival - közölte.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Brüsszel új keret felállítását javasolja a külföldi befektetések ellenőrzésére, hogy szükség esetén megvédje a kontinens stratégiai vállalatait a felvásárlástól.

A bizottság elnöke kijelentette: meg kell teremteni az egyenlőség unióját, amelynek tagjai egyenlők a méretüktől és a földrajzi helyzetüktől függetlenül.

Elfogadhatatlan az élelmiszerek eltérő minősége az EU-n belül, nem engedhető meg, hogy egyes vállalatok ugyanolyan márkanév alatt rosszabb minőségű termékeket forgalmaznak a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában. Az európai jog ezt már most is tiltja, a nemzeti hatóságokat kell a megfelelő jogosítványokkal ellátni az illegális gyakorlatok megszüntetéséhez - szögezte le.

Javasolta, hogy az egyenlőség jegyében hozzanak létre új felügyeleti hatóságot a kiküldött munkavállalók jogainak garantálására, Romániát és Bulgáriát, majd később Horvátországot pedig vegyék fel a schengeni térségbe.

"Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, az illegális bevándorlást azonban meg kell fékezni, szabályozott mederbe kell terelni a migrációt"

- hangoztatta Juncker, aki szerint bár az ügy sok konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban, és jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is.

Elmondta, hogy a bizottság hamarosan új javaslatokkal fog előállni a gazdasági bevándorlók visszaküldésének felgyorsítására, továbbá kiemelte, hogy javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.

Juncker beszélt a jogállamiságról is, aláhúzva, hogy a tagállamok mindig kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, ha ez nem így történik.

"Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes" - mondta.

Az első elemzések szerint az angol, francia és német nyelven előadott, 70 perces beszéd volt Jean-Claude Juncker eddigi legmegfontoltabb, ugyanakkor legkimértebb évértékelője, amelyet az ülésen az EP frakcióinak és képviselőinek többsége is üdvözölt.

Elsőként Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szólalt fel, és támogatásáról biztosította az integráció szorosabbra fűzését célzó víziót, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy érdemben foglalkozni kell az uniós állampolgárokat aggasztó problémákkal.

"Sokakat félelemmel töltenek el a képek a külső határainknál lévő illegális bevándorlók tömegeiről"

- közölte a német politikus, hangsúlyozva, hogy Európának segítséget kell nyújtania az üldözötteknek, de ezzel párhuzamosan szigorúan kell védenie a határait és fel kell gyorsítania a visszatérítéseket.

A szociáldemokrata képviselőcsoportot vezető Gianni Pittella úgy vélekedett, meg kell ragadni a lehetőséget az EU radikális átalakítására, hogy "közelebb hozzuk azt az állampolgárok valós igényeihez", illetve fenntarthatatlannak nevezte az úgynevezett többsebességes Európát.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviseletében Syed Kamall szólalt fel először, elítélve, hogy szerinte Juncker terve lépésről-lépésről egyre több hatalmat vonna el a tagállamoktól Brüsszel javára, hogy végül létrejöhessen az Európai Egyesült Államok.

A liberálisokat vezető Guy Verhofstadt szerint Juncker beszéde "tele volt vízióval és ambícióval 2019-re", ami részben annak köszönhető, hogy sikerült megálljt parancsolni a populista erők térnyerésének.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen