hirdetés
Belföld

Kövér László: soha nem volt nagyobb szükség az összefogásra, mint napjainkban

Soha nem volt nagyobb szükség az összefogásra, mint napjainkban, minden eddiginél komolyabb próbatétel jöhet, „Európa felett ismét viharfelhők gyülekeznek” - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán az Országházban.
Konferencia a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából Budapesten Kövér László, az Országgyűlés elnöke (elöl j) és Gordan Jandrokovic, a horvát nemzetgyűlés, a szábor elnöke (elöl b) érkezik a Megbékélés és fejlődés - a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulója címmel megrendezett konferenciára az Országház Vadásztermében 2018. december 5-én. MTI/Balogh Zoltán
hirdetés

A Megbékélés és fejlődés - a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulója címmel megrendezett konferencián köszöntőjében a házelnök kiemelte: a liberális történetfilozófia művelőinek várakozásaival szemben a történelem mégsem ért véget. A kérdés csak az, hogy

"mi, közép-európai nemzetek szerepelünk-e benne a jövőben saját jogunkon, saját nyelvünkkel és kultúránkkal"

- vetette fel.

A házelnök azt mondta: ilyen időkben a szomszédjával nem lehet rosszban az ember. Még akkor sem, ha vannak vitás kérdéseink, s ezek között vannak súlyos kérdések is - tette hozzá.

Felidézte:

"mi, magyarok és horvátok az elmúlt nyolc évszázadban voltunk egy államban, voltunk külön államban; voltunk barátságban, voltunk ellenségek; voltunk változó szövetségekben, hol azonos oldalon, hol ellenfelekként".

150 évvel ezelőtt mindkét nemzet politikai osztályában megérett a felismerés:

"ha nem akarjuk, hogy eltűnjünk Európa történelmi porondjáról, akkor ki kell egyeznünk egymással"

- emlékeztetett.

Megjegyezte: ma ezt a kiegyezéses állapotot az ugyanazon szövetségi rendszerekhez tartozásunk garantálja, de ez csak egy keret, amelyet közösen kell megtölteni tartalommal.

Kövér László arról is beszélt, hogy térségünk történelmének egyik állandó feszültségét az a kettősség adja, hogy miként őrizhetjük meg nemzeti közösségünket, anyanyelvünket, kultúránkat, hogyan biztosíthatjuk érdekeink érvényesülését, miközben a nagyhatalmi törekvések ellen csak egy nagyobb integráció biztosíthat védelmet.

"Nem jó, ha egy nemzet a sorsát nem intézheti teljes önállósággal, de ennél már csak az rosszabb, ha egyenként válunk terjeszkedő birodalmak alávetettjeivé"

- fogalmazott.

Mint mondta, az első világháború befejeződésével "véget ért a közös államélet, de nem ért véget a sorsközösség". Elsősorban azért, mert mindkét állam területén élnek nemzeti kisebbségeink, akikért kölcsönös felelősséggel tartozunk. A 21. században csak úgy tudunk együttműködni,

"ha biztosak vagyunk önmagunkban, és szeretjük azt, ami a miénk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk azt, ami másoknak fontos"

- magyarázta.

A házelnök szerint a sorsközösség nem ért véget azért sem, mert Közép-Európában, ha

"meg akarjuk őrizni szabadságunkat a térségünket átjáróházként használó birodalmakkal, s azok 21. századi megjelenési formáival szemben, újra meg újra meg kell találnunk az összefogás lehetséges megoldásait".

Úgy látja, el kell dönteni:

"a nemzeti érdekeink védelmére és érvényesítésére irányuló stratégiáinkat az egymással való kompromisszumokra épülő együttműködésre építjük-e, vagy rossz hagyományainkat követve, magunkat különböző, támogatást ígérő nagyhatalmi protektoroknak alárendelve próbálunk fölébe kerekedni szomszédainknak és sorstársainknak".

Nincs harmadik út - tette hozzá.

Kövér László azt mondta: a magyar-horvát kiegyezés történeti és eszmei hagyatéka segíthet abban, hogy

"egymásrautaltságunk a jövőben se teher, hanem erőforrás legyen nemzeti céljaink elérésében".

Kapcsolatainkban szilárd alapokra van szükség, amelyeket csak a magyar és a horvát parlamentek és kormányok, önkormányzatok és a társadalom irányában felvilágosító munkát vállaló értelmiség, a történészek, véleményformálók és pedagógusok szoros együttműködésével teremthetünk meg - közölte.

Gordan Jandrokovic, a horvát nemzetgyűlés, a szábor elnöke hangsúlyozta: ma Horvátország és Magyarország önálló szuverén államok, európai uniós tagállamok, és már objektíven lehet megítélni a 150 évvel ezelőtti történéseket. A magyar történelem a horvát része és fordítva - tette hozzá.

Úgy vélte, a magyar-horvát az egyik legtartósabb államjogi közösség volt, Közép-Európa aktív politikai tényezője volt, és ma is a két nemzet szoros együttműködése a cél.

Mint mondta, közös életünkben voltak konfliktusok, nézetkülönbségek, de sok volt a közös eredmény, siker is, ilyen volt például a szigetvári csata.

A szábor elnöke szerint a kiegyezés a horvát politika nagyobb részének a célok nem teljes megvalósítását jelentette, és az egyezmény ellentétes reakciókat váltott ki Magyarországon is, de egy hosszú instabil korszakot zárt le. A kiegyezés olyan stabil alapot adott, amelyre intenzív reformok épülhettek a fejlődés és a modern polgári társadalom létrehozásának érdekében - mutatott rá.

Gordan Jandrokovic kiemelte: remélhetőleg folytatódik a magyar és horvát történészek tudományos együttműködése, ahogyan Magyarország és Horvátország sok más területen is jól együttműködik. Ez különösen fontos a mai, egyre több kihívással teli világban, amikor felértékelődnek a partnerségek, barátságok - fogalmazott.

Megjegyezte: Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn lezajlott zágrábi látogatása újabb lendületet adhat a kétoldalú kapcsolatoknak.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Megvannak a hatoslottó 49. heti nyerőszámai

Megvannak a hatoslottó 49. heti nyerőszámai



hirdetés
Leszakadt egy fővárosi társasház lépcsője egy férfi alatt

Leszakadt egy fővárosi társasház lépcsője egy férfi alatt


BALESET,     MENTŐK,     LÉPCSŐ

Forgalomkorlátozások lesznek szombaton Budapest belvárosában

Forgalomkorlátozások lesznek szombaton Budapest belvárosában



hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen