
Az iraki hadsereg azután vonult Kirkuk kormányzóságba három hete, hogy Iraki Kurdisztán megtartotta vitatott függetlenségi népszavazását. Az iraki erők célja, hogy visszafoglaljanak olyan területeket, amelyek a kurdok fennhatósága alá kerültek, miután az Iszlám Állam harcosai a környéken végigsöpörtek.
A kurdok ellenőrzése alatt lévő területek, közöttük Kirkuk lakói túlnyomórészt az Iraktól való függetlenség mellett tették le a voksukat a szeptember 25-ei referendumon. Kirkuk ugyan Iraki Kurdisztánon kívül található, de a városban élő kurd embereknek itt is „lehetővé tették”, hogy szavazzanak.
Haider al-Abadi iraki miniszterelnök alkotmányellenesnek értékelte és elítélte a népszavazást, a Kurd Regionális Kormány (KRG) ugyanakkor azt állítja, hogy a referendum legitim volt.
Haider al-Abadi hétfői közleményében azt mondta, hogy a kirkuki művelet az „ország egységének megőrzéséhez” szükséges, azt ugyanis a népszavazás miatt veszélyeztetve érzi. Egyben arra hívta az ország polgárait, hogy működjenek együtt a „hősies fegyveres erőikkel”, amelyek elkötelezettek a szigorú, a civilek védelmét, a biztonság és a rend fenntartását, valamint az állami létesítmények és intézmények megóvását elsődlegesnek tekintő irányelvek iránt.
Hétfőn az iraki hadsereg közölte, hogy egységei átvették az ellenőrzést a K1 katonai bázis, a Baba Gurgur olaj- és gázmező, illetve egy állami olajvállalat irodái felett.
A bagdadi kormány közlése szerint a pesmergák „harc nélkül” visszavonultak . A déli területeken azonban úgy tudni, voltak összecsapások, a BBC egy munkatársa egy ellenőrzőpont közelében a lövések hangját is rögzítette. Délutánra több ezer ember menekült el Kirkukból, ugyanis tartottak az esetleges közelgő összecsapásoktól.
Eközben a két főbb kurd fegyveres csoport kölcsönösen „árulással” vádolja egymást, mégpedig annak kapcsán, hogy ilyen gyorsan elérték a város központját az iraki erők.
A Kurdisztáni Demokrata Pártot (KDP) vezető Maszúd Barzani irányítása alatt álló Pesmerga Általános Parancsnokság a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) tisztviselőit azzal vádolta, hogy egy „Kurdisztán emberei ellen” irányuló tervhez segédkeznek. A PUK viszont tagadja, hogy bármiféle visszavonulásban része volna, egyben közölte, hogy több tucat harcosa meghalt, illetve megsérült, miközben a KDP egyetlen pesmerga harcosa sem esett el a kirkuki összecsapásokban.
Törökország közölte, hogy kész bármilyen együttműködésre az iraki kormánnyal annak érdekében, hogy véget vessenek a Kurd Munkáspárt (PKK) jelenlétének Irakban. Törökország tart tőle, hogy az iraki kurd függetlenség hasonló eseményekhez vezethetne az ő kurd kisebbsége körében is. Az autonómiáért az 1980-as évek óta küzdő PKK-t Törökország, az EU és az Egyesült Államok is terrorista csoportnak tekinti.