hirdetés
Külföld

A korzikai vezetés nagyobb autonómiát kér Párizstól

A korzikai regionális parlamenti választások első fordulójában legtöbb szavazatot elért, magát nacionalistáknak nevező pártszövetség hétfőn kezdeményezte a tárgyalások megnyitását a francia kormánnyal a nagyobb autonómiáról, de kizárta, hogy elszakadásra törekedne.
Pe a Corsica A Pe a Corsica győzelmét ünneplik (Forrás: voanews.com)
hirdetés

"Nem ott tartunk, mint Katalónia, hanem Korzika emancipációjáért dolgozunk"

- mondta a France Inter közszolgálati rádióban Jean-Guy Talamoni, a győztes szövetséget alkotó egyik párt, a függetlenséget szorgalmazók vezetője.

A vasárnapi első fordulót 45,4 százalékos támogatottsággal a függetlenségpártiakból és az autonómiapártiakból álló Pe a Corsica pártszövetség nyerte meg.

Az eredmény nem okozott meglepetést, a sziget parlamentjét eddig is ez a pártszövetség irányította, de ilyen nagy arányú győzelemre sem a nacionalisták, sem a közvélemény-kutatók nem számítottak. Ez utóbbiak 35 százalékos eredményt jeleztek előre a nacionalistáknak.

A 234 ezer korzikai szavazó közül 54 ezren szavaztak a nacionalista pártszövetségre, amely az előző, 2015. decemberi választások óta megduplázta az eredményét és 20 ezer új szavazót állított maga mögé, miközben a hagyományos pártok a tavaszi parlamenti választásokhoz hasonlóan teljesen összeomlottak. A helyi jobboldal 14,97, a jobbközép Köztársaságiak 12,77, míg Emmanuel Macron államfő pártja, a Köztársaság lendületben 11,26 százalékot ért el. A legnagyobb vesztesek azonban a baloldal és az utolsó helyen végzett, alig 3 százalékot elért Marine Le Pen vezette Nemzeti Front, amelyek egyáltalán nem küldhetnek képviselőket a helyi parlamentbe.

A jövő vasárnapi második fordulót biztosan nyerheti a nacionalista pártszövetség, az eredmény azonban részben az alacsony részvétellel magyarázható, amely 52,2 százalékos volt, 7,5 százalékkal szerényebb, mint a legutóbbi, 2015-ben tartott választás első fordulóján.

A pártszövetség motorjának az elemzők az autonómiapárti és mérsékeltnek tekintett Gilles Simeonit tartják, akinek köszönhetően a nacionalisták 2015 óta minden helyi választást megnyertek. Céljuk, hogy a jelenleg a szigeten létező két megyét a 2018 januárban megalakuló új közigazgatási egységben egyesítsék. Korzika legnépszerűbbnek tekintett politikusa hétfőn jelezte, hogy azonnal párbeszédet kezdeményez Párizzsal az autonómiatörekvésekről.

Az autonómiapártiak és a függetlenségpártiak három éven belül szeretnék megkapni a Saint-Martin és Saint-Barthélemy szigeteken érvényes autonómia státuszát, amely elképzelésük szerint tíz év múlva lépne életbe. Kérik a korzikai nyelv hivatalossá tételét a francia mellett a szigeten, valamint amnesztiát minden korzikai elítéltnek.

A függetlenség és elszakadás kérdése jelenleg nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos stabilitás alakult ki.

Az 1976-ban alakult Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedéséért, s mintegy 4500, főként robbantásos merényletet hajtottak végre a 330 ezer lakosú szigeten, amely az ország GDP-jének 0,4 százalékát biztosítja. A szervezet 2014-ben tette le a fegyvert.

"A nacionalisták tevékenységüket kizárólag demokratikus keretek között képzelik el, és azt mondják, hogy a korzikaiak fognak dönteni. Ha a korzikaiak nem akarnak függetlenséget akarnak, akkor nem is lesz függetlenség"

- mondta hétfőn Gilles Simeoni. A függetlenségpárti Jean-Guy Talmoni elismerte, hogy a függetlenség gondolata jelenleg kisebbségben van, de ha "korzikaiak 10 vagy 15 év múlva azt akarják, akkor nem senki nem fog tudni ellenállni".

André Fazi politológus a France Info hírrádióban elmondta: a katalán politikai helyzethez hasonló válság kialakulásának jelenleg nincsenek meg a feltételei Korzikán, de a függetlenedési szándék elsősorban a francia kormány válaszain fog múlni. Az 1970-es években ugyanis a radikalizálódást olyan mérsékelt követelések váltották ki, mint például a korzikai nyelv fakultatív tanításának engedélyezése a helyi iskolákban.

A politológus szerint érthető, ha a francia kormány nem akar párbeszédet nyitni az autonómiatörekvésekről, miután azok a francia köztársaság alapjait érintenék. A korzikai autonómia megadásához pedig alkotmánymódosításra lenne szükség, ami háromötödös többséget igényelne a parlament két házában, a szenátusban és a nemzetgyűlésben.

"Amennyiben viszont a kormány teljesen süket marad a váratlan választási eredményre, az biztos, hogy nagyon negatív reakciókat válthat ki Korzikán" - mondta a politológus.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen