hirdetés
Külföld

Hogyan jutottak Németországban az atommentességtől a templomrombolásig?

Németország nyugati területén kedden a Greenpeace aktivistái és a környékbeliek tüntetése ellenére leromboltak egy 19. századi templomot, hogy kiterjeszthessék a környéken a barnaszénbányászati tevékenységet. Nemcsak a kéthajós templom elpusztítását látják azonban szükségesnek a bányászathoz, de egy egész falunak, Immerathnak is véget vetnek, miután Németország egyre nagyobb mértékben függővé válik a fosszilis energiahordozóktól.
Immerath templomának lerombolása (Forrás: huffingtonpost.com)
hirdetés

Mit lehet tudni a faluról?

Immerath sorsa egy bizonyos pontig nagyon hasonló több európai vidéki településéhez – a Kölntől mintegy 110 kilométerre délre fekvő kis településnek a Washington Post szerint egykor megközelítőleg 1200 lakója volt, az évek során azonban a lakók elhagyták a falut, így az egy kihalt „szellemvárossá” vált. A település kedden lerombolt templomában, amelyet a helyiek csak „Immerather Dom-ként” ismernek, a Die Zeit jelentése szerint 2013-ban tartották az utolsó istentiszteletet.

Miután a terület egy része az RWE energiavállalat tulajdonába került, több létesítményt is áthelyeztek egy közeli helyszínre, de a temetőt sem kímélték: kiástak és átszállítottak több száz éve a földben nyugvó maradványokat is.

Immerath eredeti települése és a templom örökre elvész, és túl nagy vigaszt talán az sem jelent, hogy az RWE az egykori lakosok számára felépült új településen új templomot épít. Ahogyan nyilván nem pótolhatja a 19. századi épületet az a miniatürizált hasonmása sem, amelyet az új település központi üzletében helyeztek el.

Templom lerombolása Németországban (Forrás: huffingtonpost.com)

A szénbányáról

Az RWE szeretné növelni a régió barnankőszén-forrásához való hozzáférését, márpedig ezt a fajta kőszenet jellemzően hatalmas, nyílt bányagödrökben termelik ki.

Immerath mellett több környező települést is fenyeget a bányászat, így például Lützerath, Borschemich és Keyenberg falvakat, míg 2014-ben egy Pesch nevű kis települést már hasonló módon leromboltak. Ezt megelőzően pedig az 1968-as évektől kezdődően összesen tizenegy falut áldoztak fel a külszíni szénfejtés érdekében.

Igaz ugyan, hogy a barnakőszén egyszerűbben és olcsóbban hozzáférhető, mint más típusú szenek, de egyben az égetése során mind közül ez bizonyul a legszennyezőbbnek is. Vagyis az Immerath területéről kitermelt barnakőszén várhatóan több milliárd tonna szén kibocsátásáért tehető majd felelőssé az elkövetkező években és évtizedekben. A külszíni bányászattal járó természetkárosításról pedig még szót sem emeltünk...

Angela Merkel német kancellár igyekezett a világon az elsők között tenni a klímaváltozás megfékezéséért, ám Németország továbbra is nagyban függ a széntől, mint energiahordozótól. Egyes bírálatok szerint az ország gazdaságát tekintve is káros volna a szén túlzottan gyors kiiktatása, nem is beszélve arról, hogy nagyon sokan veszítenék el az állásukat.

SzénbányaA Garzweiler II. területe (Forrás: mg-heute.de)

Mi köze van mindennek az atomenergiához?

Amint arra a Válasz.hu cikke felhívja a figyelmet, Angela Merkel német kancellár 2011. május 30-án jelentette be, hogy 2022-ig Németország minden atomerőművét bezárja, s teljesen lemond az atomenergia használatáról, részben a fukusimai katasztrófára reagálva, másrészt pedig bizonyára azért is, mert Németországban már korábban is több bírálója akadt az atomenergiának. A Németországban akkor működő tizenhat atomerőműből így aztán mára már csak hét üzemel.

Hiába növekszik azonban a megújuló energiaforrások részaránya, jelenleg a nyugati országok nagy része, ha nem éppenséggel atomenergiára, akkor energiaimportra szorul.

Németország esetét figyelve például elmondható, hogy 2016-ban az ország energiatermelésének továbbra is csak 29,5 százalékát tudták előállítani a megújuló energiaforrások révén, míg 23,1 százalékot a lignit, 17 százalékot pedig a szintén rendkívül szennyező feketekőszén segítségével nyertek. Az atomenergia kivezetésének hatására Németország rövid- és középtávon még inkább függ a fosszilis energiahordozóktól.

Alternatív energiaMég mindig csak az energia harmadát képesek fedezni a megújuló energiaforrások (Forrás: sas-ics.com)

Meglehet, hogy a 2020-ra kitűzött klímacélokat sem sikerül teljesíteni

Az euobserver cikke szerint a koalíciós egyeztetéseket folytató német pártok január nyolcadikán, hétfőn megegyeztek abban, hogy többé nem ragaszkodnak az ország 2020-as határidővel megfogalmazott éghajlati cselekvési céljaihoz, mivel nem elérhető az 1990-hez képest meghatározott 40 százalékos csökkenés az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően. Egyelőre nem mondanak azonban le arról, hogy 2030-ig 55 százalékos csökkenést érjenek el.

Mindennek azért is lehet nagy a jelentősége, mert a német kormány most először ismerné el nyilvánosan, hogy nem képes elérni a 2020-as éghajlati céljait, még ha mindez egyébként nem is jelent újdonságot. Egy tavaly októberi németországi környezetvédelmi minisztériumi jelentés szerint például az üvegházhatású gázok kibocsátásában a remélt 40 százalék helyett mindössze 31,1 – 32,5 százalékot sikerülhet elérni. Természetesen a 2020-as célok teljesülésének elmaradása ronthatna a klímavédelmi törekvésekben vezető szerepet betöltő Németország nemzetközi megítélésén is.

Németország üvegházhatású gáz kibocsátásaAz üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása 1990 és 2016 között Németországban az egyes szektorokra lebontva (Forrás: euobserver.com)

A lap megjegyzi, a 2011-es, az atomerőművek sorsát megpecsételő döntésnek is szerepe lehet abban, hogy végül nem sikerül elérni a kitűzött célokat, hiszen az atomenergia jóval kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki működése során, mint a fosszilis energiahordozók.

Az atomerőművek kiiktatásával tehát érdekes jelenség lett megfigyelhető Németországban, amely ugyan Európában az elsők közt jár a „tiszta energia”, így például a szél- és napenergia előállításában, de ugyanakkor a szén-dioxid kibocsátása ennek ellenére is növekedett. Ennek pedig az az oka, hogy miközben a különösen szennyező szénerőművek továbbra is szükségesek az energia biztosításához, a tiszta energia voltaképpen nagy részben a hiányzó atomenergiát pótolja.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
loading...
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen