Kultúra

A média is felelős lehet abban, hogy több tömeggyilkosság történik

A sok ember halálával járó lövöldözések gyakorisága kutatók szerint feltehetőleg részben annak „köszönhető”, ahogyan a média az ilyen esetekről beszámol. Gyakran a lövöldözés mellett a gyilkos személyéről is részletesen írnak, ami a hasonló cselekményre készülőkben azt az érzetet kelti, hogy végül szert tehetnek a kívánt hírnévre.
Fegyver Ideje lenne nem a legapróbb részletekig beszámolni a tömeggyilkosokról...! (Forrás: eastlondonlines.co.uk)

Annak, hogy a tömeggyilkosok fényképét és nevét mind a közösségi média oldalain, mint pedig a hagyományos, népszerű médiafelületeken nagy számban megosztják, pszichológusok szerint köze lehet ahhoz, hogy az elmúlt években egyre több iskolai lövöldözés történt, vagy akár olyan tömeggyilkosság, amelyet nyilvános helyen követtek el.

A szakértők szerint az Egyesült Államokban most már ijesztően gyakori lövöldözések – majdnem minden tizenkettedik napra (!) jut egy – száma harmadával csökkenthető lenne, amennyiben a bloggerek és a közösségi média felhasználói nem osztanák meg olyan gyakran az ezekkel kapcsolatos híreket.

A Western New Mexico Egyetem kutatók egyben arra figyelmeztettek, hogy véget kell vetni annak is, hogy a média annak érdekében, hogy magasabb helyezést vagy több hirdetés-eladást legyen képes elérni, széles körben feldolgozza az ilyen eseményeket. A figyelmeztetésüket nem sokkal azt követően intézték a hagyományos és közösségi média „szereplőihez”, hogy Münchenben egy fiatal férfi lövöldözni kezdett, miután a hírek szerint Anders Breivik-nek, valamint az ő tömeggyilkosságainak „megszállottjává vált”. A figyelmeztetés emellett azért is aktuális, mert a közelmúltban az Egyesült Államokban az ország eddigi legtöbb halálos áldozattal járó tömeggyilkosságára került sor Orlandoban.

Jennifer Johnston, az egyetem egy pszichológus kutatója szerint a tömeggyilkosságok egyre gyakoribbá válnak, s ezzel párhuzamosan a média is egyre hangsúlyosabban dolgozza fel az ilyen eseményeket.

„Ezen a ponton vajon eldönthetjük-e, hogy melyik volt előbb? Lehetséges, hogy a kettő közötti kapcsolat egészen egyirányú, és a több lövöldözés több médiavisszhanghoz vezet? Vagy talán a nagyobb feldolgozottság miatt gyakoribbak a lövöldözések?” - tette fel a kérdést a kutató.

Dr. Johnston az American Psychological Association éves gyűlésén bemutatott tanulmányban mindenesetre hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a média ne alkalmazkodjon az online látogatottság és az újságeladások diktálta igényhez – a kutatónő szerint ugyanis megfigyelhető, hogy az ilyen eseményeket elsősorban azért dolgozzák fel részletesen, hogy például több nézőt csalogassanak a képernyők elé, ami természetesen a hirdetésekből származó több pénzhez vezet.

A kutató kifejtette, hogy azzal, hogy a média széleskörűen feldolgozza a tömeggyilkosságokat, éppen a legtöbb tömeggyilkosra jellemző három személyiség-elemet „szolgálja ki”. Ez a három személyiségjegy Jennifer Johnston szerint a mély depresszió, a szociális elszigeteltség, valamint a patológiás nárcizmus. Elmondta továbbá, hogy a legtöbb tömeggyilkos lövöldöző olyan fehér, heteroszexuális férfi volt, akikre egyfajta „igazságtalanság-komplexus” is jellemző volt – a lövöldözők többsége úgy vélte, hogy megtagadták tőlük annak „jogát”, hogy a társadalomban hatalomra, kiemelkedő pozícióra tegyenek szert.

Ami igazán megfontolandó volt, az az, hogy a legtöbb tömeggyilkos esetében a kutatók találtak egy másik közös vonást is, ami pedig éppen a hírnévre való vágy.

A kutatónő elmondta, hogy a tömeggyilkosok az 1990-es évektől kezdődően kezdtek egyre inkább a hírnév érdekében ölni – tehát éppen akkor, amikor a kábeltelevízió (és vele együtt például a tömeggyilkosságok alapos bemutatása a hírműsorokban) mellett az internet is megjelent, s egyre népszerűbbé kezdett válni. (Igaz, utóbbira még néhány évet várni kellett.)

Meghökkentő, hogy az ezredforduló előtt átlagosan egy évben három, lőfegyverrel elkövetett tömeggyilkosság történt, de mára olyannyira gyakorivá váltak az ilyen esetek, hogy csak átlagosan 12,5 napnak kell eltelnie egy újabb lövöldözéshez – és 31,6 napnak egy újabb iskolai lövöldözéshez.

A kutató szerint az internetfelhasználók is sokat tehetnek azért, hogy kevésbé terjedjenek a tömeggyilkosságokról szóló hírek. Elmondta, hogy amennyiben az emberek az ilyen híreket nem osztják meg többé, nem közlik a közösségi média oldalain az elkövetők nevét vagy fényképét, úgy akár egy-két éven belül is óriási csökkenést lehetne megfigyelni a lövöldözések számában.

Amennyiben kétségeink lennének afelől, hogy valóban eredményre vezethet a tömeggyilkosságok „hanyagolása” az újságokban, üzenőfalakon és televízióban, érdemes lehet megjegyezni, hogy az 1990-es évek közepén már sikerült sikereket elérni, amikor a hírességek öngyilkosságáról nem tudósítottak többé a televíziók és újságok. Elég volt mindössze néhány év, és az elkövetett öngyilkosságok száma jelentősen csökkent.

Franciaországban nem sokkal korábban már a legtöbb, vezető francia lap, rádió és televíziós csatorna is úgy határozott, hogy nem közlik a terroristák nevét, sem pedig a fényképét. Igaz, a terrorizmus esetében ennél valamivel bonyolultabb, összetettebb a probléma – a France24 szakértője például felhívta a figyelmet arra veszélyre, hogy azt az űrt, amely az elkövetők személyének „mellőzésével” keletkezne, a terrorszervezetek akár ki is használhatnák, sőt az összeesküvés-elméleteknek is melegágya lehetne.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
Meghalt James Ingram amerikai RnB énekes

Meghalt James Ingram amerikai RnB énekes


JAMES INGRAM,     RNB,     GYÁSZ

Vombat született a fővárosi állatkertben

Vombat született a fővárosi állatkertben


VOMBAT,     ÁLLATKERT,     ÁLLATOK

Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékeznek a hétvégén

Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékeznek a hétvégén



A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen