
Az anyaállat egy cseh állatkertből érkezett, és 63 napnyi vemhesség után hozta világra a kicsinyét. Az immár hét hetes szuka kölyök élete első hónapját az anyja által vájt búvóhelyen töltötte, de már előmerészkedik onnan, és követi szüleit a kifutóban – írják a Nyíregyházi Állatpark honlapján. A fiatal dingó az anyatej mellett már az anyja által visszaöklendezett táplálékot is képes fogyasztani.
A nőstény dingó (Canis lupus dingo) szájában viszi héthetes kölykét a Nyíregyházi Állatparkban 2018. január 8-án. A három éve Csehországból érkezett ausztrál vadkutya 63 napos vemhesség után egy kotorékban hozta világra kicsinyét az állatparkban. MTI Fotó: Balázs Attila
Az Állatpark ismertetése szerint a dingót jelenleg a farkas leszármazottjaként alfajnak tekintik, ám friss kutatások szerint elképelhető, hogy önálló fajról van szó. Homályos eredete ellenére annyit tudni lehet, hogy mintegy 4 ezer éve él változatlan formában Ausztráliában, ahová feltehetőleg ázsiai hajósok révén jutott el még évezredekkel ezelőtt. A dingók az ausztrál őslakosok nagyra becsült társai voltak, együtt éltek, ettek és vadásztak.
(Forrás: Facebook / Nyíregyházi Állatpark)
„Az őslakosok egy-egy kölyköt vettek ki a vad almokból, de amint a négylábú társak ivarérettekké váltak, kezelhetetlenségük miatt visszaengedték őket a vadonba” – írják az Állatpark honlapján.
(Forrás: Facebook / Nyíregyházi Állatpark)
A dingók igen ügyes vadászok, és lényegében mindenféle állat megtalálható táplálékaik között a kisebb hüllőktől egészen az erszényes állatokig, sőt, a gazdák nagy bánatára nem vetik meg a juhokat sem. Utóbbi miatt a világ leghosszabb, 5600 kilométeres kerítését is megépítették annak reményében, hogy így megóvhatják a birkákat a dingóktól.
Biácsi Alexandra állatorvos bemutatja a sajtó munkatársainak a héthetes dingó kölyköt (Canis lupus dingo) a Nyíregyházi Állatparkban 2018. január 8-án. A három éve Csehországból érkezett ausztrál vadkutya 63 napos vemhesség után egy kotorékban hozta világra kicsinyét az állatparkban. MTI Fotó: Balázs Attila