A finnek 2017. január 1-vel indították el a feltétel nélküli alapjövedelem próbaprogramot. Ennek keretében, a véletlenszerűen kiválasztott 2000 munkanélküli, havi 560 Euro-t kap. A juttatásban részesülőknek nem kell elszámolniuk az összeggel. De hol vannak a program buktatói?
Drukkoljunk 2000 finn állampolgárnak! Nem, most nem egy sí sporteseményről van szó, sokkal inkább arról a 2000 munkanélküliről, akik 2016. december óta a feltétel nélküli alapjövedelem program tagjai. A pénz adómentes, és akkor is megtarthatják, ha időközben munkát találnak. A folyósított összeg 560 Euro.
A finn társadalombiztosítási intézmény, a KELA ezzel szeretné ösztönözni a munkanélkülieket, fogadják el a nem túl kecsegtető, rosszabbul fizetett állásokat is. Jelenleg ugyanis sok munkanélküli azért is visszautasíthat egy alacsony fizetéssel járó vagy rövid időszakra felajánlott állást, mert így eleshet a nagyvonalú finn társadalombiztosítási juttatások jelentős részétől.
A feltétel nélküli alapjövedelem terveit, a nagy népszerűségnek örvendő, jelenleg kormányzó konzervatív-liberális koalíció (élén Juha Sipila miniszterelnökkel) és az ellenzék is örömmel fogadta. Reményeik szerint a programmal sikerül csökkenteni a bürokráciát és az állam hosszú távon pénzt takarít meg. A kormány éppen ezért a jövőben bővíteni kívánja a juttatásban részesülők körét, ki kívánja terjeszteni az alacsony jövedelműekre, az egyéni vállalkozókra, a kisvállalkozókra és a részmunkaidős munkavállalókra is. Végül pedig a teljes társadalomra.
A számok azonban elgondolkodtatóak! Egyszerű számítási példával megmutatva: ha a feltétel nélküli alapjövedelem 560 Euro/fő, akkor az évi 6720 Euro/fő. Amennyibe a programot kiterjesztik, mind az 5,5 millió finnre, akkor az évente 36,96 milliárd Euro költséget jelent az állam számára. 2015-ben az állam bevétele ezzel szemben 91,98 milliárd Euro volt, tehát az alapjövedelem mintegy 40%-át emésztené fel.
A fenti számítás azt mutatja, hogy Finnország egyáltalán nem engedheti meg magának a feltétel nélküli alapjöveldelem ekkora mértékű bevezetését, különösen azért mert az államadósság jelentősen növekedett az elmúlt években.
