Egy brazil bíróság felfüggesztette azt a rendeletet, amely lehetővé tenné az Amazonas-medence egy hatalmas természeti rezervátumának területén a kereskedelmi célú bányászatot.
A megközelítőleg 46 ezer négyzetkilométer területű természeti rezervátumról feltételezik, hogy az gazdag aranylelőhely, valamint mangán és más ásványok előfordulnak annak területén.
Az elmúlt időszakban széles körben gyakorolt bírálatokat követően hétfőn a kormány felülvizsgálta a rendeletet, és kizárta a bányászatot az őslakosok területein. Korábban több híresség és aktivista is élesen bírálta a rendelettervezetet.
Brazíliaváros egy szövetségi bírósága közleményében azt írta, hogy felfüggeszti a Michel Temer elnök által aláírt rendeleten alapuló lehetséges adminisztratív cselekményeket.
Az Amazonas-medencében található Renca rezervátum több bennszülött törzsnek is az otthona, emellett pedig jelentős, lényegében „érintetlen” erdőség is található a területén.
A Dánia teljes területénél is nagyobb védett természeti terület nagyjából 30 százalékán tervezték a bányászat engedélyezését, amit Michael Temer azzal indokolt, hogy a lépés fellendítené az ország gazdaságát.
Randolfe Rodrigues ellenzéki szenátor már korábban is elítélte a bányászat lehetségessé tételét a területen, és azt mondta, az
„az elmúlt 50 év legnagyobb támadása az Amazonas ellen”.
Maurício Voivodic, a WWF brazil szervezete fajvédelmi csoportjának vezetője a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben megindul a bányászat a területen, az
„demográfiai robbanáshoz, erdőirtáshoz, a vízforrások pusztulásához, a biodiverzitás csökkenéséhez és egy földkonfliktus létrehozásához vezetne”.
A WWF jelentése szerint a réz- és aranyfeltárással érintett egyik fő terület éppen az egyik védett terület, nevezetesen a Maicuru Biológiai Rezervátum. Emellett állítólag a Pará Állami Erdőségben is lehet arany, amely szintén az adott területen található.
A természetvédő szervezet szerint megvan a konfliktus lehetősége is a két bennszülött rezervátummal, amelyekben többféle etnikumú, nagyrészt elszigetelt közösségek élnek. A WWF jelentése szerint „visszafordíthatatlan kárt” okozhatna az „aranyláz” a területen még élő kultúrák esetében is.
Meglátásuk szerint amennyiben a kormány ragaszkodik az érintett területek esetében a bányászat engedélyezéséhez anélkül, hogy egyeztetnének a természetvédelmi garanciáról, annak nagy nemzetközi visszhangja lesz.
A kép illusztráció (Forrás: rioclaroreservanatural.com)
