hirdetés
Sport

Indulásának 25. évfordulóját ünnepli a Premier League

Indulásának huszonötödik évfordulóját ünnepli az angol labdarúgó-bajnokság élvonala, a Premier League, amelynek pénteken kezdődik a legújabb idénye.
Focisták A kép illusztráció (Forrás: radiotimes.com)
hirdetés

Az angol labdarúgás - amely már 1888-ban bajnokságba szerveződött - 1990 végére válságba került. A sportágat nem az eredmények, hanem szörnyű tragédiák és az erőszak határozta meg: a Heysel- és a Hillsborough-katasztrófa, a bradfordi stadiontűz, összetűzések az állóteraszokon. A nézőszám zuhant, a legjobb játékosok - köztük Paul Gascoigne és David Platt - külföldre menekültek. A pénzszűkében lévő klubok kétségbeesetten igyekeztek eleget tenni a Taylor-jelentés stadionok biztonságosabbá tételéről szóló követelményeinek.

"Világos volt, hogy változások kellenek. Sajnos a Hillsborough-katasztrófa kellett ahhoz, hogy rájöjjünk, radikálisan másfajta hozzáállásra van szükség" - idézte az évforduló alkalmából Rick Parryt, a Premier League első vezérigazgatóját a The Daily Telegraph című lap.

Szerencsére az öt nagy klub, a Manchester United, a Tottenham Hotspur, a Liverpool, az Everton és az Arsenal élén előrelátó emberek álltak, közülük az utóbbi alelnöke volt a legrátermettebb. David Dein, az amerikai profi sportágak rajongója megelégelte az angol labdarúgóliga szavazási rendszerét, amelyben az élvonalban játszó kluboknak másfél, a másodosztályban lévőknek egy, a harmadik és a negyedik osztályban szereplőknek pedig együttesen nyolc szavazatuk volt, ami azt jelentette, hogy a nagy klubokat szinte mindig leszavazták.

Korábban három ötlettel is előállt az angol labdarúgás piacképesebbé tételéről: javasolta a szünetek meghosszabbítását tízről tizenöt percre, a cserelehetőségek számának kettőre emelését, és azt, hogy nyomtassanak számokat és neveket a játékosok mezére. Mindegyiket elutasították. A tizenöt percet túlságosan hosszúnak találták, a plusz csere lehetőségéért a kisebb csapatok nem akartak fizetni, a mosoda pedig nem bírt volna el a mezekkel.

Nagy viták övezték a televíziós közvetítések jogdíjait is. Bár a pénzt a "nagyok" mérkőzései hozták - a meccset például, amelyen az Arsenal 1989-ben bajnok lett Liverpoolban, 14 millióan követték -, az ötök vajmi keveset kaptak belőle. A bevétel fele került az élvonalhoz, negyede a második osztályhoz, 12,5-12-5 százaléka a harmadikhoz és a negyedik vonalhoz.

Greg Dyke, az ITV Sport akkori elnöke külön megállapodást akart az ötökkel, 1990-ben le is ült velük és felajánlotta, hogy megveszi csak az ő mérkőzéseik közvetítésének jogát. Ott derült ki, hogy David Deinnek is van egy terve: új ligát alapítani. Az ötök tudták, egymás nélkül nem mennek semmire. Mindegyiküknek kijelöltek egy "táncpartnert", egy klubot, amelyet meg kellett győzniük a csatlakozás előnyeiről. Az Aston Villa, a Newcastle United, a Nottingham Forest, a Sheffield Wednesday és a West Ham United csapatát. Úgy vélték, ha a tíz legnagyobb egyesület összefog, a többiek követik őket.

A szakadárokat az angol labdarúgó-szövetség is támogatta, az FA ugyanis utálta az akkori bajnokság, a Football League vezetőit.

Nem sokkal később, 1992-ben már el is indult a Premier League első szezonja.

Huszonöt évvel ezelőtt egyetlen külföldi vezetőedző sem volt. A pénteken rajtoló idényben húszból csak hét kispadon ül hazai mester. Az edzők szervezetének különdíját Dave Bassett, a Sheffield United trénere kapta, amiért a legtöbbet tudta kihozni a rendelkezésre álló játékoskeretből. A yorkshire-i csapat a 14. helyen végzett és elődöntőbe jutott az FA Kupában.

"Nem Brian Deane lőtte az első gólt az új ligában? Harmincezer fontért vettük meg a Doncastertől. Ma már nevetséges összeg" - mondta az edző a The Times című lapnak. Az első gólt valóban Deane szerezte, a Sheffield 2-1-re múlta felül a Manchester Unitedet.

Az első idényben nevezett 242 játékosból csak 13 volt külföldi. Gunnar Halle norvég hátvéd, az Oldham Athletic játékosa úgy emlékszik vissza, kemény munkát kellett végezni.

"Egy-két játékos talán nem vetette meg az italt, de keményen edzettek. Ilyenek voltak az angol játékosok."

Az Oldhamnek meg kellett nyernie az utolsó három meccsét a bennmaradáshoz, idegenben győzték le az Aston Villát, hazai pályán a Liverpoolt és végül diadalmaskodtak a Southampton felett is. Halle egyébiránt nem ért egyet az angolok félelmeivel, hogy manapság már túl sok a külföldi játékos. Szerinte van bőven hazai tehetség is. 

A Premier League indulása egybeesett a Manchester United felemelkedésével. Az első 11 bajnokságból nyolcat Sir Alex Ferguson csapata nyert meg. A régi élvonal utolsó győztese, a Leeds United akkori egyik kulcsjátékosa azonban mind a mai napig vegyes érzelmeket táplál a Premier League létrejöttével kapcsolatban.

"Új arculatot akartak, ennyi az egész. Nekünk, játékosoknak nem változott a szerződésünk" - idézte fel Gordon Strachan, aki szerint a hazaadás szabályának szigorítása hozta a legnagyobb változást a játékban.

Az emberek azt kérdezték tőlük, hogyan csúsztak egy év alatt az elsőről a 17. helyre.

"Őszintén? A hazaadás tilalma nagy szerepet játszott ebben. Azelőtt legurítottuk a labdát a kapusnak, szusszantunk egyet, felmentünk a félpályáig, felkészültünk a csatára. Többé nem tehettük ez" - emlékezett vissza.

Strachan szerint annak idején Nagy-Britannia legjobbjai között kellett lenni ahhoz, hogy az angol bajnokságban játsszon valaki. Ma már a világ legjobbjai közé kell tartozni, és persze a játékosok anyagi körülményei is megváltoztak.

A Premier League ugyanis milliárdos üzlet. Elég csak a közvetítésekre gondolni. Míg régen évi 18, majd 60 mérkőzést sugároztak élőben, manapság már világszerte 168-at. A 2019-ig tartó hároméves időszakra pedig 8,34 milliárd fontért (2800 milliárd forintért) adták el a jogokat.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
A Liu fivérek negyeddöntőben 500 méteren

A Liu fivérek negyeddöntőben 500 méteren



Keszler Andrea negyeddöntős 1000 méteren

Keszler Andrea negyeddöntős 1000 méteren



hirdetés
Swaney maga fedezte felkészülését és versenyzését

Swaney maga fedezte felkészülését és versenyzését



Swaney Elizabeth utolsó lett női félcsőben

Swaney Elizabeth utolsó lett női félcsőben



hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen