hirdetés
Tudomány

Mégis van összefüggés az agy mérete és az intelligencia között

Korábban vita tárgyát képezte, hogy vajon intelligensebbek-e azok az állatok, amelyeknek nagyobb az agya, vagy ez a tényező nincs hatással az intelligencia alakulására. Amint az kiderült, a testmérethez viszonyított nagy agymérettel rendelkező állatok valóban szinte kivétel nélkül jobb problémamegoldó képességgel rendelkeztek, mint a testükhöz képest kisebb aggyal rendelkező társaik.
Integető Medve A medvék agya nem véletlenül nagy - igen intelligens állatokról van szó (Forrás: telegraph.co.uk)
hirdetés

Már korábbi kísérletek is azt bizonyították, hogy a testméretükhöz képest nagyobb méterű aggyal rendelkező állatok kognitív képességei felülmúlták azokét a fajokét, amelyek viszont nagy testméretekkel, de ehhez képest kisebb aggyal rendelkeztek. Mivel azonban rendkívül kevés kutatást végeztek ebben az igen általános, átfogó jellegű témában, továbbra is akadtak olyan szakemberek, akik megkérdőjelezték az agy méretének fontosságát.

Sarah Benson-Amram, a Wyomingi Egyetem munkatársa ezért több fajt is bevont a kutatásba, a kísérletek pedig egyértelműen azt bizonyították, hogy a relatíve nagy agymérettel rendelkező állatok gyorsabban és hatékonyabban oldották meg a problémákat.

A kutató szerint mindez egyáltalán nem meglepő – az agy egy igen nagy energiaigénnyel rendelkező szerv, így tehát a testmérethez képest nagy agyért az állatoknak sokat „kell áldozniuk” – amennyiben a nagyobb agyméret nem jelentene előnyöket, úgy minden bizonnyal hátrányba kerülnének a nagyobb agyú egyedek, s végtére, az ilyen fajok is. Mivel azonban a nagyobb agymérettel nagyobb intelligencia jár együtt, így az állatoknak „megéri” energiát áldozni rá.

A kutatással kapcsolatban Sarah Benson-Amram megjegyezte azt is, hogy önmagában az agyméretnek valóban nincsen mindig hatása egy-egy faj intelligenciájára, így például vannak olyan hatalmas testméretű, testtömegű állatok – mint például a víziló – meglepően pici aggyal rendelkeznek, ellenben a például delfinek agya jóval nagyobb annál, mint amire az állat testtömegéből következtetni lehetne.

A kutatásban csak ragadozó állatok vettek részt, s a feladatuk az volt, hogy egy rácsos fém dobozból kiszedjék a benne rejlő – „személyre szabott” – jutalomfalatot. A legsikeresebben a különböző medvék, a borzok, a vidrák, az ormányos medvék és a macskanyércek oldották meg a feladatot, míg akadtak olyan állatok (például a mongúzok), „akiknek” egyáltalán nem sikerült hozzájutniuk az ételhez.

Meglepő lehet, hogy míg korábban feltételezték, hogy a szociális csoportokban élő állatok jellemzően intelligensebbek, a kutatás során mindezt nem sikerült bebizonyítani. Noha az ormányos medvék és a borzok valóban részben „családokban” élnek (illetve, az ormányos medvék esetében a hímek magányos életmódot folytatnak), a medvék például olyannyira magányos életmódot folytatnak, hogy azok az izmaik sem működnek már, melyekkel a legtöbb állat a fajtársainak üzem. (Részben ez az oka az igen sok medvetámadásnak: a medvék nagyon nehezen képesek bármilyen módon „kommunikálni”, így pedig egy „mérges” medve éppen úgy fest, mint egy „barátságos” medve.)



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
Ritka római kori kocsisírt tártak fel Aquincumban

Ritka római kori kocsisírt tártak fel Aquincumban


AQUINCUM,     RÉGÉSZET,     KOCSISÍR

hirdetés
Újból kitörhet a Csomád vulkán

Újból kitörhet a Csomád vulkán


CSOMÁD,     VULKÁN,     SZÉKELYFÖLD

Kétszer háziasította a vadmacskát az ősi ember

Kétszer háziasította a vadmacskát az ősi ember


MACSKA,     HÁZIASÍTÁS,     ÁLLATOK

hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen