Tudomány

520 millió éves a világ legősibb fennmaradt idegrendszere

Egy 520 millió évvel ezelőtt élt garnélára emlékeztető, páncélos fejű élőlényhez tartozott egykoron a nemrég felfedezett fosszília – a tudósokat az igen értékes lelet nagyban segítheti az idegrendszer fejlődésének megértésében.
Chengjiangocaris kunmingensis A fosszília egyik fele (Forrás: cam.ac.uk)

Az egyedülálló lelet „eredeti tulajdonosa” egy Chengjiangocaris kunmingensis nevű rákféle volt, amely a mai Kína déli területén élt egykoron. A fosszília azért is igen különleges, mert egy hosszú „drótszerű” központi idegrendszeri elem, egyfajta központi dúclánc vezetett keresztül az állat testén, amely szemmel is látható módon szakaszokra rendeződve kapcsolódott a test több pontján lévő idegszövetekhez.

A fosszíliát vizsgáló tudósok arra is felfigyeltek, hogy az egyes idegdúcok egyre kisebb méretűek és tömegűek lettek, amint az állat feji részétől távolodtak. Ezzel párhuzamosan egyébként az állat lábainak (illetve: láb-párainak) mérete is folyamatos csökkenést mutatott a farki rész felé haladva, az egyes idegdúcok pedig közvetlen kapcsolatban állhattak a lábpárokkal. Ugyancsak különleges, hogy a kihalt rákfaj idegrendszere sok tényezőben hasonlított az egyes, ma is élő férgekéhez, de amely tényezőkben már nagyban eltér a modern ízeltlábúaktól.

Legrégebbi megmaradt idegrendszerLegrégebbi megmaradt idegrendszer (Forrás: cam.ac.uk)

A rákfaj minden bizonnyal a kambriumban élt, amikor egy hirtelen, szinte „robbanásszerű” diverzifikáció volt jellemző az élővilágra. Ugyancsak sejthető róla, hogy a vizek fenekén kutatott élelem után, s ehhez a két elülső, a többinél nagyobb lábát „hívta segítségül”. Az állat teste egyébként jól láthatóan szakaszokra, szelvényekre különíthető, s minden egyes szelvényhez összesen három vagy négy pár láb tartozott.

A legnagyobb ilyen rákok elérhették az akár 15 centiméteres hosszúságot is, és átlagosan legalább nyolcvan darab, azaz negyven pár lábuk lehetett. A faj egyáltalán nem volt ismeretlen az újabb fosszília felfedezéséig sem, de csak most sikerült „bepillantást nyerni” az állat testébe, most derült fény rá, hogyan épülhettek fel a különböző szervei.

A feltételezések szerint a fosszília azért maradhatott meg ilyen jó állapotban, mert a finom szemcsés üledék egészen elzárta az elpusztult rák tetemét az oxigéntől, s így egyben hosszú ideig megóvta azt az enyészettől.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek



Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban

Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban



Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására

Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására



A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen