Tudomány

A kanadai őslakosok kifejezetten jó hatással voltak az erdőkre

Manapság talán furcsa lehet elképzelni, de akár az emberek is lehetnek szerves és fontos részei az egyes ökológiai rendszereknek. Ahogyan egy friss kutatás szerint 13 ezer évig a kanadai őslakosok is kedveztek az őket körülvevő erdőknek...
Erdőség Noha érintetlennek tűnhet a táj, az őslakosok 500 generáción át formálták (Forrás: coastfunds.ca)

Egy friss kutatás szerint a kanadai Brit Columbia tartományban egykor élt őslakosok kifejezetten jó hatással voltak a környezetükre, méghozzá azzal, hogy növelték a mérsékelt égövi esőerdők produktivitását.

Andrew Trant, a Waterloo-i Egyetem professzora a Victoriai Egyetem és a Hakai Intézet közreműködésével az egykor élt őslakosok a környezetükre gyakorolt „hatását” vizsgálták ökológiai és régészeti bizonyítékok alapján. Megfigyelték, hogy azokon a területeken, ahol korábban az őslakosok éltek, a fák magasabbra nőttek, valamint egészségesebbek voltak, mint az őket körülölelő olyan erdőrészletekben, ahol viszont nem éltek őslakosok. Azt, hogy hol éltek korábban emberek, a tűzrakóhelyek és kagyló-maradványok alapján állapították meg.

„Elképesztő, hogy miközben olyan sok kutatás mutatja meg nekünk azokat a negatív hozadékokat, amelyeket az emberek maguk mögött hagynak, a történet most éppen ennek az ellenkezője” – mondta Andrew Trant.

A kutató elmondta, hogy az emberek és az erdők között virágzó kapcsolat jött létre, és noha érintetlennek tűnhet a táj, valójában a 13 ezer éves emberi jelenlét, valamint az emberi viselkedés hatására voltaképpen egy nagy mértékben megváltozott és továbbfejlesztett „élőhelyről” van szó. A területen az őslakosok 13 ezer éven – 500 generáción – keresztül formálták az őket körülvevő természetet úgy, hogy azzal nem rombolták, hanem voltaképpen „építették” azt.

Az elmúlt hatezer évben az őslakosok kifejezetten sok kagylót gyűjtöttek étkezési célokra, amely hatására az egykori lakóhelyüknél is igen sok ilyen kagyló héját találták meg a kutatók akár öt méter mélyen, és akár több ezer négyzetméteres területen „szétszóródva”. A kagylógyűjtögetéssel hosszabb távon is befolyásolták az emberek az erdők életét, hiszen a tengerből származó kagylókban számtalan értékes tápanyag, többek között kalcium is volt, amelyek lassan és hosszú idő alatt, fokozatosan „fejtik ki hatásukat”.

A kutatás során 15 olyan élőhelyet vizsgáltak, ahol korábban őslakosok éltek, s az itt talált óriás tuják produktivitását olyan óriás tujákéval hasonlították össze, amelyek az emberek által korábban sem lakott területeken nőttek.

Megfigyelték, hogy az emberek jelenléte befolyásolta a talaj pH értékét, valamint jelentős mennyiségű értékes tápanyag is a talajba került, s mindezek felett még a talaj vízmegtartó-képessége is kedvezőbbé vált. Ez részben a már említett „tömeges kagylófogyasztásnak”, részben pedig a tűz használatának volt köszönhető.

A kutatók feltételezik, hogy nem csak a Brit Columbiában élő őslakosok, de más, a tengerpartokon élő népek is hasonló módon kedvezhettek a természetes környezetüknek.

A tanulmány a Nature Communications nevű lapban jelent meg a mai napon.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek



Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban

Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban



Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására

Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására



A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen