hirdetés
Tudomány

Mi lesz a banánnal?

Világszerte ugyanazt a banánfajtát termelik, éppen ez sodorhatja veszélybe a kedvenc csemegét

A genetikai eltérést alig mutató növények ugyanolyan betegségekre fogékonyak, egy világméretű járvány akár az egész populációt kiirthatja. Szakértők biotechnológiai módszerekkel igyekeznek megelőzni a veszélyt.
Banán nélkül más lenne az élet Banán nélkül más lenne az élet (Forrás: joy.hu)
hirdetés

Bármilyen furcsa, nem az olyan bevett gyümölcsök a legnépszerűbbek a világon, mint az alma, a körte, a narancs vagy a szőlő. A banánból évi százmillió tonnánál is többet termelnek. Mindezt több mint száz országban, ami elhitetné velünk, hogy itt bizony baj nem lehet. Az Egyenlítő környéke telis-tele van banánültetvényekkel, így ha az egyik kipusztul, nem jelent problémát. Gondolnánk.

A gond az, hogy mindenhol ugyanazt, az ún. Cavendish-banánt termesztik. Csakis ivartalanul, klónozás nélkül szaporodik. Új növényeket a régiek föld alatti hajtásaiból vagy laboratóriumban telepítenek. Az ivartalan szaporodás azt jelenti, hogy az új növények genetikája tökéletesen másolja a szaporítónövényekét. Ez okozza, hogy ugyanolyan betegségekre érzékenyek, mivel a növény genetikájában nincs semmi változatosság.

Ha világjárvány törne ki, az jó eséllyel a világ összes banánfáját elpusztítaná. Ennek lehetőségét éppen egy korábbi banánfajta, amely áldozatul esett az időnek.

A múltszázad közepéig az ún.gros michel-t – más néven Big Mike-ot – termelték mindenfelé. Latin-Amerikában egész erdőket irtottak ki, csakhogy benépesítsék vele a vidéket. Aztán az ötvenes években jött egy fuzárium-gomba, másik nevén Panama-betegség. Megtámadta a növények gyökerét, ezért azok nem jutottak vízhez és más tápanyagokhoz, így elpusztultak.

A Panama-járvány miatt a világ banántermelése összeomlott, a növény csaknem végleg eltűnt. A fertőzést okozó gomba évtizedekig élt a földben, még vízzel is terjedt. Az ellene kifejlesztett növényvédőszerek máig nem tökéletesek, az általa fertőzött vidékek csak soká lesznek termelésre alkalmasak.

A Cavendish-banán viszont ellenállt a fuzáriumnak, ezért sikerült vele pótolni a hatalmas veszteséget. De az nem véletlen, hogy korábban nem ez a fajta terjedt el a világon. Azt mondják, a régi banán finomabb volt és kevesebb vesződséggel járt megtermelni. A betegségtől való félelem mégis naggyá tette a Cavendish-t, mára az exportbanán 99 százaléka ebből a fajtából származik.

Arra ne lehet számítani, hogy az új banán bármivel szemben ellenálló lesz. Meg is jelent egy olyan fertőzés, ami a fuzáriumhoz hasonló katasztrófához vezethet. Ez a gomba okozza a fekete Sigatoka-fertőzést. Nem a gyökeret és a szállítósejteket támadja, hanem a leveleket. Megöli a zöld színtesteket tartalmazó és fotoszintetizáló sejteket, amivel csökken a banán cukorszintje. Veszélybe sodorja ezzel a növény életét és a termelés akár felére is csökkenhet.

Az egész állomány megfertőződhetAz egész állomány megfertőződhet (Forrás: buksza.reblog.hu)

A világ nagy banántermelői egyelőre bírnak az új fertőzéssel, de csak hatalmas erőfeszítések árán. Levágják a fertőzött leveleket és a növényt gombaölővel kezelik. Legalább évi ötvenszer, nagyjából minden héten.

Magától értetődő, hogy a szernek mellékhatásai vannak. Nemcsak drágul a termelés, de károsak a környezetre és a munkások egészségére is. Hosszú távú hatásuk abban jelentkezik, hogy felgyorsul a gomba evolúciója. Minden egyes permetezéssel szelektálódnak az ellenállóbb egyedek. A következő nemzedékbe már főleg ezek kerülnek, így a gomba idővel rezisztenssé válik a növényvédő szerre. Ha ez megtörténik, akkor nincs fegyver ellene.

Mindemellett nemrég megjelent a régi fuzárium egy új törzse, amely ellen nem védett a Cavendish-fajta. A TR4-es régóta ismert, de eddig csak Délkelet-Ázsiában volt jelen. Az utóbbi időben megindult Ázsia és Afrika felé, most Amerikában rettegnek a megjelenésétől.

Ha együtt támad a fekete Sigatokával, azzal szemben csak rövid időre van védelem a mai védekező módszerekkel. A termelők úgy próbálják megállítani a fertőzés terjedését, hogy mindent fertőtlenítenek és a földet nem viszik át másik farmra. Mindez kevés lehet ilyen hatással szemben.

A növénypatológusokra vár a nagy kihívás, hogy ellenállóvá tegyék a banánt az új kórokozókkal szemben. A biológia törvényszerűsége, hogy a genetikailag változatos populációk sokkal nagyobb eséllyel állnak ellen a fertőzéseknek. Valójában banánból is vagy ezerötszáz fajt írtak le eddig, ami elméletben lehetőséget ad a kereskedelmi célra termelt növény genetikájának színesebbé tételére. Csakhogy nem véletlenül nem ezeket termelik.

A Chiquita nem tart semmitőlA Chiquita nem tart semmitől (Forrás: tudatosvasarlo.hu)

Kicsi gyümölcsöket adnak, kevés terméssel, nem is magtalanok, ízük savas és így tovább. De mivel közeli rokonai a Cavendish-banánnak, így génjeik alkalmasak lehetnek annak módosítására. A vad banánok némelyike bizonyára képes ellenállni a most megjelenő betegségeknek.

Ma már ismert a banán és a fertőzések teljes genetikai kódja. Ezekből kell létrehozni a gyógymódot vagy egy ellenálló növénytörzset, amihez persze pénz és idő szükséges. A nagy banántermelők közben – habár az ő érdekük is lenne a védekezés – szinte tudomást sem vesznek a veszélyről. Lehet, hogy sokallják a költségeket, de talán attól is félnek, hogy a negatív hangulat elvinné a befektetőket.

Az iparág résztvevői szerint nincs veszélyben a latin-amerikai banántermelés, márpedig ez a vidék adja a világtermelés hetven százalékát, aminek értéke évi 9 milliárd dollár. A TR4-et felfedező amerikai professzor szerint a betegség talán már Amerikában van, csak még nem jelent meg, vagy eltitkolják. A legnagyobb banánkereskedő Chiquita azt mondja: a fertőzés nem jelent komoly kockázatot.

A veszély mértékét pedig jól mutatja, ami a Fülöp-szigeteken történt. A gros michel-t elsüllyesztő TR1 összesen 8 milliárd dolláros kárt okozott a világon. A mostani TR4 csak a szigeteken 400 milliót mindössze egy-két év alatt.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát

Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát



A hőhullámok „megfőzik” a Nagy-korallzátony koralljait

A hőhullámok „megfőzik” a Nagy-korallzátony koralljait



hirdetés
Elnapolta exobolygó-vadász űrszondájának indítását a NASA

Elnapolta exobolygó-vadász űrszondájának indítását a NASA


NASA,     ŰRSZONDA,     ŰRKUTATÁS

„Húsevőfekély-járvány” miatt aggódnak ausztrál orvosok

„Húsevőfekély-járvány” miatt aggódnak ausztrál orvosok



hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen