hirdetés
Tudomány

A szilícium lehet a földmag „hiányzó eleme”

Japán tudósok úgy vélik, hogy sikerült beazonosítaniuk a belső mag „hiányzó elemét”.
Föld felépítése A belső mag a feltételezések szerint egy szilárd, mintegy 1200 kilométeres sugarú „gömb” (Forrás: discovermagazine.com)
hirdetés

Már évek óta keresték a „hiányzó elemet”, amely a feltételezés szerint a földmag egy jelentős részét alkothatja a vas és a nikkel mellett. A belső maghoz hasonló magas hőmérsékleti- és nyomásviszonyok modellezését követően japán kutatók azt feltételezik, hogy a szóban forgó, harmadik elem a szilícium lehet. A felfedezés közelebb vihet annak megértéséhez, hogy hogyan alakult a Föld.

Eiji Ohtani, a Tokiói Egyetem szakértője, egyben a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta:

„Úgy véljük, hogy a szilícium egy főbb elem – a súlyt tekintve mintegy 5 százalékot (a belső magban) a vas-nikkel ötvözetben oldott szilícium tehet ki”.

A belső mag a feltételezések szerint egy szilárd, mintegy 1200 kilométeres sugarú „gömb”, jelenleg azonban nem lehet közvetlenül vizsgálni, ugyanis lényegében „elérhetetlen mélységben” van. Ehelyett a tudósok azt vizsgálják, hogy az érintett régión hogyan haladnak keresztül a szeizmikus hullámok, amelyből levonnak bizonyos következtetéseket.

A belső mag nagyrészt vasból áll, a becslések szerint ez teszi ki a súlyának akár 85 százalékát is, továbbá a nikkel újabb 10 százalékos arányban van jelen. Ez ugyanakkor az jelenti, hogy akad újabb olyan, 5 százalékos arányú „összetevő” is, amelynek mibenlétét homály fedi.

A kutatáshoz Eiji Ohtani és munkatársai vas-nikkel ötvözeteket állítottak elő, amelyeket szilíciummal ötvöztek. Az ilyen módon kapott anyagot magas hőmérsékleti- és nyomásviszonyok között vizsgálták, amelyek hasonlóak ahhoz, mint amik a belső magban uralkodnak.

Megfigyelésük szerint ilyen körülmények között a szilíciumos anyag szeizmikus adatai megegyeztek a belső magra jellemző adatokkal. Eiji Ohtani elmondása szerint további munkára van szükség ahhoz, hogy megerősítsék a szilícium jelenlétét, továbbá azt mondta, hogy nem zárja ki, hogy más elemek is találhatóak a belső magban.

A kutatás eredményeiről az American Geophysical Union (Amerikai Geofizikai Szervezet) San Francisco-i, őszi találkozóján számoltak be.

A BBC-nek a kutatással kapcsolatban a Cambridge-i Egyetem szakértője, Simon Redfern elmondta, hogy a hasonló kísérletek azért nagyon izgalmasak, mert egy kis „ablakot” jelenthetnek arra, hogy milyen volt a Föld belseje röviddel a kialakulása után, mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a mag először kezdett szétválni a földköpenytől.

Megjegyezte azonban, hogy más kutatók felvetése szerint az oxigén is fontos lehet a magban. Szerinte azzal, ha tisztában vannak vele, hogy mi található a magban, egyben arra is következtethetnek, hogy a Föld kialakulásakor milyen körülmények voltak jellemzőek ott. Különösen érdekesnek nevezte a kérdést, hogy vajon oxigénhiányos, vagy inkább oxigénben dús lehetett-e egykor ez a környezet.

Elmondása szerint azzal, ha a belső magban az újabb kutatást követően ismertetett módon szilícium volt a Föld keletkezésekor, a bolygó fennmaradó részeiben viszonylag sok oxigén jelenléte valószínűsíthető, míg ellenkező esetben (ha a magban viszonylag jelentős volt az oxigén) máshol viszonylag kevés oxigén lehetett jellemző.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
Tizenkét új felhőfajtát vettek fel a Nemzetközi Felhőatlaszba

Tizenkét új felhőfajtát vettek fel a Nemzetközi Felhőatlaszba


METEOROLÓGIA,     WMO,     FELHŐK

hirdetés
Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön

Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön



A keáknál is ragadós a jókedv!

A keáknál is ragadós a jókedv!


ETOLÓGIA,     KEA,     NEVETÉS

Szövetmegújulás kontra rák

Szövetmegújulás kontra rák



hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen