hirdetés
Tudomány

Japán legnagyobb korallzátonyának majdnem háromnegyede elpusztult

Japán legnagyobb korallzátonyának közel háromnegyede elpusztult az ország környezetvédelmi minisztériuma szerint. A korallokra a legnagyobb veszélyt úgy vélik, a növekvő óceáni hőmérséklet jelenti.
Korallok Korallok az Okinawa-sziget közelében (Forrás: oist.jp)
hirdetés

Egy felmérésből kiderült, hogy Japán legnagyobb korallzátonyának közel háromnegyede elpusztult, amiért feltehetőleg a növekvő óceáni hőmérséklet tehető felelőssé.

Az Okinawa-sziget közelében, attól valamivel délebbre fekvő két apró sziget – az Ishigaki-sziget és az Iriomote-sziget – között húzódó Sekiseishoko-korallzátony Japán legnagyobb ilyen képződménye.

A tavalyi évben a korallfehéredés súlyosbodott, mivel az óceáni hőmérséklet 1-2 Celsius-fokkal is magasabb volt az általánosan jellemzőnél június és szeptember között – a Japan Times szerint egyes esetekben a víz hőmérséklete a 30 Celsius-fokot is meghaladta. A helyi természetvédelmi őrszolgálat szerint továbbá az édesvízzel való szennyeződés mellett az is hozzájárul a korallpusztuláshoz, ha a korallzátonyokat övező területekre bemosódik egy vörös színű talajtípus.

A Tokiótól közel 1900 kilométerre délnyugatra található korallzátonynak egy új felmérés szerint legalább a 91 százalékát érinti legalább részben a korallfehéredés. Amennyiben huzamosabb ideig nem javul a helyzet, azok a korallok, amelyeknél megkezdődött a fehéredés folyamata, elpusztulnak. Emellett a korallzátony mintegy 70 százaléka már el is pusztult a japán környezetvédelmi minisztérium felmérésre szerint.

Japán korallzátonyAz Okinawa-sziget közelében található korallzátony részlete (Forrás: japan-magazine.jnto.go.jp)

Az elmúlt évben máshol is megfigyelték a korallok tömeges fehéredését, így például a Nagy-korallzátonyon, ahol 2016 nyarán minden korábbinál több korall pusztult el. Az óceánok hőmérsékletének emelkedésében a részben az emberi tevékenység által előidézett klímaváltozásnak is jelentős lehet a szerepe.

Tavaly hónapról-hónapra dőltek meg a korábbi évek melegrekordjai, amelyben az év első néhány hónapjában még az El Niño hatása is érződhetett, ám a későbbi hónapokban az időjárási jelenség hatása nélkül is újabb rekordok dőltek meg. Ezen kívül 2016 volt a harmadik olyan év, amikor globális melegrekordot mértek.

A Reef Studies Centre figyelmeztetése szerint amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása ilyen ütemben növekszik, úgy a hasonló korallfehéredések „mindennapossá” válhatnak, és a 2030-as évek közepére már akár minden második évben is jelentkezhetnek.

A fehéredés során a korallból a benne élő szimbiotikus egysejtű algák eltűnnek, a stressz hatására kilökődnek, aminek hatására maga a virágállat fehérré válik. Mivel a korallok számára az algapartnerek biztosítják az oxigént, továbbá a fotoszintézis során előállított glükóz, glicerint és aminosavak jelentik a táplálékának szinte egészét, így ez a folyamat korall pusztulásával jár. Jelen ismereteink szerint nem lehet többé „helyreállítani” a korallokat, amennyiben már megtörtént a fehéredés, és hosszabb-rövidebb időn belül azok elpusztulnak.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután


ORÁNGUTÁN,     ANYATEJ,     ÁLLATOK

hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen