Tudomány

Sokkal veszélyesebb lehet az európai szmog, mint a kínai

Egy új kutatás szerint az Európában és Észak-Amerikában előforduló szmog akár huszonötször olyan veszélyes is lehet, mint a Kínában jellemző légszennyeződés.
Szmog Kínában Nem mindegy, hogy milyen forrásból származik a szálló por (Forrás: pri.org)

A témában a fejlődő világban folytatott eddigi legnagyobb kutatás során a kutatók Kína 272 városában vizsgálták, hogy milyen hatással van a szmog az emberek egészségére.

Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine nevű lapban megjelent tanulmány szerint megfigyelték, hogy a kínai városokban a szálló pornak (PM2,5) való kitettség éves szinten meghaladta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított egészségügyi határértéket. Emellett ugyanakkor felfigyeltek arra is, hogy ugyanez a szennyeződés kevésbé veszélyeztette az emberek egészségét a kínai városokban, mint teszi ezt Európa és Észak-Amerika városaiban.

A kínai egészségügyi központ kutatója által vezetett kutatás szerint ennek az az oka, hogy Kínában a szálló por egy jelentős részét az adja, hogy a szél a homokot városokba sodorja a szárazabb területekről, ezzel szemben azonban az európai és észak-amerikai légszennyezettség legnagyobb része az iparból származik.

A kutatók megfigyelték, hogy köbméterenként a szálló por 10 mikrogrammnyi növekedésével együtt általánosságban 0,22 százalékkal növekedett a halálozások kockázata – nem számítva bele ebbe a balesetek által okozott haláleseteket.

A kutatásban részt nem vevő, ám korábban a kínai légszennyezettséget vizsgáló Frank Kelly, a King’s College London professzora az Independentnek elmondta, hogy a relatív kockázatok jelentősen alacsonyabbak a kínai légszennyezettség esetében, mint Európában vagy az Egyesült Államokban.

„Európában a korai elhalálozás tekintetében 10 mikrogrammonként 6 százalékos növekedés tapasztalható” – mondta Frank Kelly.

Ez tehát azt jelenti, hogy Európában mintegy huszonhétszer olyan „halálos” az átlagos légszennyezettség, mint Kínában. Igaz, az olyan nagyvárosokban, mint például Peking vagy Sanghaj, gyakran a nyugatihoz hasonló típusú légszennyezettség jellemző. Itt ugyanis a „természetes por” besodródása a településekre csak kisebb, míg például igen jelentős a szénégetéssel és a közlekedés által a levegőbe került szennyeződés mértéke.

Az tehát, hogy a kínai városokban kevésbé veszélyes a légszennyezettség, csak az olyan településeken igaz, ahol viszonylag kevés szennyeződés származik az ipari tevékenységből, fűtésből és közlekedésből, és viszonylag sok a „természetes por”.

Bár a természetes por is képes fizikailag károsítani a tüdőt, és asztmás rohamot idézhet elő, a szénégetéssel és a közlekedéssel a levegőbe kerülő részecskék káros hatása ennél jóval szerteágazóbb is lehet – ugyanis nehézfémekkel, különböző vegyszerekkel vagy más anyagokkal szennyezettek lehetnek. A tüdőből a véráramba jutva a szervezetben aztán az ilyen anyagok további károkat okozhatnak.

A kínai légszennyezettséggel kapcsolatos kutatás szerint a szálló pornak való kitettség köbméterenként átlagosan 56 mikrogramm volt a kínai városokban éves szinten. A WHO ezzel szemben 10 mikrogrammnál húzta meg az egészségügyi határértéket.

Ugyancsak megfigyelték, hogy nagyobb eséllyel haltak meg a 75 évesnél idősebb, kevésbé iskolázott és melegebb helyen élő emberek a vizsgált időszakban. Utóbbinak az lehet az oka, hogy a melegebb helyeken az emberek több időt töltenek a szabadban, vagy gyakrabban szellőztetnek a lakásaikban, így aztán gyakrabban is érintkeznek a szennyezett levegővel. A kevésbé iskolázott emberek esetében pedig fontos tényező lehet, hogy kevésbé férnek hozzá a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz, emellett pedig a lakókörnyezetük is kockázatosabb lehet egészségügyi szempontból.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek



Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban

Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban



Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására

Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására



A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen