hirdetés
Tudomány

A világörökségi helyszínek felét veszélyezteti az orvvadászat és illegális kereskedelem

Az orvvadászat, orvhalászat és az illegális fakitermelés a világ természeti világörökségi helyszíneinek mintegy felén veszélyezteti a védett fajok fennmaradását egy jelentés szerint.
Jávai orrszarvú A jávai orrszarvúk élőhelyét is veszélyezteti a fajok illegális kreskedelme (Forrás: animalcorner.co.uk)
hirdetés

A WWF szerint a világ közel 200 természeti világörökségi helyszínének majdnem felén tevékenykednek a védett fajok illegális felhasználásával, illetve elejtésével hasznot remélő bűnözők. Még az olyan, különösen fontos területeket sem kerüli el az orvvadászat és a hasonló bűncselekmények, mint a súlyosan veszélyeztetett jávai orrszarvúk vagy a tigrisek utolsó „menedékhelyeit”.

Az UNESCO a világ több pontján jelölt ki összesen közel 200 olyan természeti területet, amelyek rendkívüli nemzetközi jelentőséggel bírnak, és ilyen módon a legszigorúbb védelem alá esnek. A WWF ezeken a területeken a CITES értelmében fokozott védelem alá tartozó fajok helyzetét vizsgálta.

A jelentés szerzői szerint az ilyen állatokat és növényeket a természeti világörökségi helyszínek 45 százalékában veszélyezteti a fajok illegális vadászata, halászata, illetve begyűjtése.

Afrikai elefántA botswanai Okavango-delta világörökségi helyszínen él Afrika elefántjainak harmada (Forrás: africapackers.com)

Több érintett területen is élnek súlyosan veszélyeztetett fajok, az indonéziai Ujung Kulon Nemzeti Park ad otthont például a világ utolsó nagyjából 60 jávai orrszarvújának. A botswanai Okavango-delta világörökségi helyszínen pedig a világon élő összes afrikai elefántnak közel a harmada él.

„Az egyik oldalon ott vannak a világ legnagyobb figyelmet érdemlő fajai, a másik oldalon pedig a legnagyobb figyelmet érdemlő helyszínei, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz. Természetesen ezeknek a helyszíneknek gazdasági értékük is van, ám ezek olyan különleges helyek, hogy összeszorul a szívünk, amikor látjuk őket, és ha valóban ápolni szeretnénk őket, mindannyiunknak fel kell lépni (a védelmükben)” – mondta dr. O'Criodain, a WWF munkatársa.

1970 és 2012 között a világon a fajok populációinak száma átlagosan közel 60 százalékkal csökkent. A jelentés szerint nem egyszerűen a halászat és a fakitermelés nem fenntartható gyakorlatai, de egyben a bűnözés is szerepet játszik ebben.

A fajok illegális kereskedelme évente nagyjából 19 milliárd dolláros értéket ért el, emellett pedig a faanyag illegális kereskedelme a trópusi országokban már az erdők pusztulásáért akár 90 százalékban is felelős lehet. Továbbá, mindössze két év alatt az illegális rózsafa-kitermelés Madagaszkáron 200 millió dolláros bevételtől fosztotta meg a helyi lakosságot is.

Rózsafa kitermelésMadagaszkáron a helyiek 200 millió dollártól eshetnek el évente az illegális rózsafa-kitermelés miatt (Forrás: eiaenvironment.wordpress.com)

A jelentés rámutatott arra, hogy a fajok illegális kereskedelme a világörökségi helyszíneken fontos hatással bír az emberek megélhetésére is, mivel a ritka állatok és növények eltűnésével kevesebb turista látogat az adott helyszínekre. Belize-ben például a lakosság nagyjából fele a korallzátonyokhoz érkező turistákból, illetve a halászatból élhet meg.

Nem elhanyagolható az sem, hogy gyakran közvetlen emberi áldozatokat is szed a fajok illegális kereskedelme: 2009 és 2016 között a világon legalább 595 olyan természetvédő őrt öltek meg, akik világörökségi helyszíneket őriztek.

A tanulmány szerint az illegális vadvilág-kereskedelem elleni jelenlegi intézkedések nem működnek, viszont az, ha a CITES és a Világörökség Egyezmény között szorosabb együttműködés volna, sokat segíthetne a helyzeten. Nagyon fontos, hogy mind a fajokat, mint pedig a pótolhatatlan természeti területeket teljes egészükben védjék.

Ezzel a világörökségi helyszínek és az itt élő védett fajok a helyi lakosság és gazdaság számára is biztonságot jelenthetnek, hiszen az ilyen területeknél élő emberek gyakran nagy mértékben függnek a természeti területektől.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon


ANTARKTISZ,     JÉG,     SARKVIDÉKEK

Heves hóviharok dúlnak éjszakánként a Marson

Heves hóviharok dúlnak éjszakánként a Marson


MARS,     HÓVIHAR,     CSILLAGÁSZAT

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen