hirdetés
Tudomány

A neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött, mint a Homo sapiensé

Spanyol kutatók szerint a neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél.
Egy hétéves neandervölgyi fiú csontváza Egy hétéves neandervölgyi fiú csontváza (Forrás: gizmodo.com)
hirdetés

A madridi Természettudományi Múzeum tudósai Antonio Rosas professzor vezetésével végeztek kutatást. Egy neandervölgyi gyermek csontvázának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek agya még fejlődésben volt abban az életkorban, amikorra egy mai gyermek agya már teljesen kialakult - ismertette pénteken a Science folyóiratban közzétette tanulmányt a BBC News.

Más majomfajoktól vagy primitívebb emberféléktől eltérően a Homo sapiens esetében az agy a gyermekkor alatt hosszabb ideig, több évig fejlődik, ugyanis több időbe és energiába telik a nagy méretű agy teljes kialakulása.

Korábbi tanulmányok azt állapították meg, hogy a neandervölgyi ember agya sokkal gyorsabban fejlődik ki, mint a modern emberé, s ezzel azt támasztották alá, hogy ezért valószínűleg a neandervölgyiek agya kevésbé volt kifinomult.

"Meglepetésként ért bennünket. A kutatás kezdetén azt vártuk, hogy hasonló eredményekre jutunk, mint a korábbi tanulmányok" - mondta el Rosas professzor az új eredményről.

A kihalt emberfaj tehát semmivel sem volt állatiasabb vagy primitívebb, mint a Homo sapiens. Mostanáig a tudósok úgy gondolták, hogy a modern ember az egyetlen, amelynek agya viszonylag lassan fejlődik ki a felnövés folyamatában.

A neandervölgyi gyermek csontvázát, amelyet vizsgálat alá vetettek, Asztúriában, az El Sidrón-barlangban találták. A hét és féléves fiú maradványai 49 ezer évesek.

Rosas professzor és kutatócsoportja úgy véli, a korábbi kutatások tévedtek, és az új kutatás eredménye a helyes. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy először sikerült egy szinte teljes neandervölgyi gyermekcsontvázat megvizsgálni, amely éppen a kritikus fejlődési stádiumban lévő gyermeké lehetett.

A fiú viszonylag jó állapotú koponyájának vizsgálatakor tejfogakat és csontfogakat is találtak az állkapcsában, így sikerült megállapítani az életkorát.

Az agyának mérete halálakor 87,5 százaléka volt egy kifejlődött neandervölgyi felnőttének. Egy modern ember gyermekének ebben a korban az agya egy felnőttének a 95 százaléka.

A kutatók azt is megállapították, hogy a fiú hátgerincét alkotó csontocskák közül némelyik még nem nőtt össze, míg a modern embernél ezek a csontok hatéves korra összenőnek.

"A neandervölgyieknek az agya és a teste is nagyobb volt a mai emberénél, tehát logikus az gondolni, hogy a neandervölgyiek agya egy kicsit lassabban fejlődött ki, hogy időt hagyjon arra, amíg a test is teljesen kifejlődik" - magyarázta a kutatás eredményét Rosas.

Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a modern ember volt a leglassabban felnövő faj. Miután most kiderült, hogy a neandervölgyieknél ez kicsivel még több időt vett igénybe, ebből az a következtetés vonható le, hogy mindkét faj egy közös őstől örökölte a lassú növekedést.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
Már hétévesek és remekül vannak a világ első klónkutyájának klónjai

Már hétévesek és remekül vannak a világ első klónkutyájának klónjai


AMERIKA,     KUTYA,     KUTATÁS

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről


PESTIS,     EURÁZSIA,     BETEGSÉG

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen