hirdetés
Tudomány

Világszerte a mézek 75 százalékában fedezték fel peszticidek nyomait

Világszerte a mézek háromnegyedében találták olyan növényvédő szerek nyomait, amelyek a méhekre egyfajta idegméregként hatnak, mindez pedig aggályokat vet fel a termesztett növények beporzásában fontos szerepet játszó rovarok túlélésével kapcsolatosan – közölték kutatók csütörtökön.
Mézelő méhek Világszerte jelentős lehet a méhek a peszticideknek való kitettsége (Forrás: coloradobeekeepers.org)
hirdetés

Az emberi egészségre valószínűleg nem jelent kockázatot az a koncentráció, amelyben a peszticideket fellelték a mézekben. A kutatás során összesen 198 típusú mézet vizsgáltak, amelyek megfeleltek az Európai Unióban az emberi fogyasztásra szánt termékekre vonatkozó előírásoknak – derült ki a Science nevű lapban közölt jelentésből.

A tanulmány szerint ugyanakkor a mézminták 34 százalékában voltak fellelhetőek neonikotinoidok maradványai olyan arányban, ami a méhek számára már káros hatású, és amely mellett az adott peszticidnek való tartós kitettség kockázatot jelent a méhek túlélésére.

A méhek a termesztett növények mintegy 90 százalékának beporzásában játszanak fontos szerepet, ám az elmúlt években a különböző tényezők – például az atkák, gombák, peszticidek és vírusok – együttes hatására bekövetkező kolónia összeomlások következtében jelentős mértékben pusztultak.

Chris Connolly, a Dundee-i Egyetem neurobiológus szakértője elmondta, hogy a kutatás eredményeit ijesztőnek látja, és megjegyezte, hogy a növényvédő szerek a mézekben felfedezett szintjei elegendőek lehetnek arra, hogy a méhek idegrendszerének működésére hatást gyakoroljanak, és elképzelhető, hogy a beporzási képességeiket is hátrányosan érinthetik.

A neonikotinoidok nagy valószínűséggel kulcsszerepet játszanak világszerte a méhek számának csökkenésében, az Európai Unió pedig 2013-ban betiltotta ezek használatát. A kutatáshoz ugyanakkor még jóval azt megelőzően gyűjötték a mézmintát, hogy a tiltalom életbe lépett volna – így aztán az uniós intézkedés hatásainak felmérésére további kutatásokra lehet szükség.

A mézek szennyezettségi szintjének felmérésére a kutatók világszerte mézmintákat vettek helyi termelőktől, majd öt széles körben használt neonikotinoid jelenlétét vizsgálták. Ezek az acetamiprid, a clothianidin, az imidakloprid, a tiakloprid és a tiametoxam voltak. A vizsgált peszticideket az 1990-es évek közepén kezdték használni, a rovarkártevők idegrendszerére gyakorolt hatásuk miatt alkalmazzák őket.

„Összességében a mézminták 75 százaléka volt legalább egyféle neonikotinoiddal szennyezett. A szennyezett minták közül 30 százalék egyféle, 45 százalék kettő vagy több, 10 százalék pedig négy-ötféle neonikotinoidot tartalmazott” – mondta a kutatást vezető Edward Mitchell, a svájci Neuchâteli Egyetem kutatója.

A szennyezettség az észak-amerikai mézek esetében volt a leggyakoribb, ott a mézek 86 százalékában találtak valamilyen neonikotinoidot. Ezt követték az ázsiai (80 százalék), majd az európai (79 százalék) minták. A dél-ázsiai mintákban volt a legkisebb arányú (57 százalék) a szennyezett mézminták aránya.

A tanulmány szerint ez arra enged következtetni, hogy a világon a beporzók egy jelentős részére gyakorolhatnak valamilyen hatást a vizsgált peszticidek.

A világon mintegy 20 ezer méhfaj él, amelyek a világ 107 főbb termesztett növényének 90 százaléka esetében játszanak fontos szerepet a beporzásban. Az ENSZ ugyanakkor arra figyelmeztetett 2016-ban, hogy a gerinctelen beporzók, különösen a méhek és lepkék, 40 százalékát fenyegeti a globális kihalás veszélye.

Noha szakértők szerint a kutatás eredményei nem jelentenek nagy meglepetést, jól mutatják, hogy komolyan kell venni a neonikotinoidok jelentette fenyegetést. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a kimutatott szennyezettségi szintek már abban a tartományban mozognak, amely a korábbi kutatások szerint hatással van a méhek viselkedésére és a kolónia egészségére. Korábbi kutatások szerint már a 9 nanogramm/grammos szint mellett is romlott a vadon élő méhek reprodukciós sikere.

Lynn Dicks, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója elmondta, hogy a kutatás eredményei ugyan „kijózanítóak”, de nem nyújtanak pontos képet a méheket érintő fenyegetésről, ugyanis az nem derül ki, hogy a peszticidek a mézben mért szintjei hogyan viszonyulnak a nektár és a pollen peszticid-tartalmához, amelyen keresztül a vadon élő beporzók érintkezhetnek azzal.

Felix Wackers, a Lancasteri Egyetem professzora (aki a kutatásban nem vett részt) pedig megjegyezte, elképzelhető az is, hogy a káros peszticideknek való kitettség valójában sokkal magasabb, mint amit a mézben mérni lehet.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
Már hétévesek és remekül vannak a világ első klónkutyájának klónjai

Már hétévesek és remekül vannak a világ első klónkutyájának klónjai


AMERIKA,     KUTYA,     KUTATÁS

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről


PESTIS,     EURÁZSIA,     BETEGSÉG

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen