hirdetés
Tudomány

Világszerte a mézek 75 százalékában fedezték fel peszticidek nyomait

Világszerte a mézek háromnegyedében találták olyan növényvédő szerek nyomait, amelyek a méhekre egyfajta idegméregként hatnak, mindez pedig aggályokat vet fel a termesztett növények beporzásában fontos szerepet játszó rovarok túlélésével kapcsolatosan – közölték kutatók csütörtökön.
Mézelő méhek Világszerte jelentős lehet a méhek a peszticideknek való kitettsége (Forrás: coloradobeekeepers.org)
hirdetés

Az emberi egészségre valószínűleg nem jelent kockázatot az a koncentráció, amelyben a peszticideket fellelték a mézekben. A kutatás során összesen 198 típusú mézet vizsgáltak, amelyek megfeleltek az Európai Unióban az emberi fogyasztásra szánt termékekre vonatkozó előírásoknak – derült ki a Science nevű lapban közölt jelentésből.

A tanulmány szerint ugyanakkor a mézminták 34 százalékában voltak fellelhetőek neonikotinoidok maradványai olyan arányban, ami a méhek számára már káros hatású, és amely mellett az adott peszticidnek való tartós kitettség kockázatot jelent a méhek túlélésére.

A méhek a termesztett növények mintegy 90 százalékának beporzásában játszanak fontos szerepet, ám az elmúlt években a különböző tényezők – például az atkák, gombák, peszticidek és vírusok – együttes hatására bekövetkező kolónia összeomlások következtében jelentős mértékben pusztultak.

Chris Connolly, a Dundee-i Egyetem neurobiológus szakértője elmondta, hogy a kutatás eredményeit ijesztőnek látja, és megjegyezte, hogy a növényvédő szerek a mézekben felfedezett szintjei elegendőek lehetnek arra, hogy a méhek idegrendszerének működésére hatást gyakoroljanak, és elképzelhető, hogy a beporzási képességeiket is hátrányosan érinthetik.

A neonikotinoidok nagy valószínűséggel kulcsszerepet játszanak világszerte a méhek számának csökkenésében, az Európai Unió pedig 2013-ban betiltotta ezek használatát. A kutatáshoz ugyanakkor még jóval azt megelőzően gyűjötték a mézmintát, hogy a tiltalom életbe lépett volna – így aztán az uniós intézkedés hatásainak felmérésére további kutatásokra lehet szükség.

A mézek szennyezettségi szintjének felmérésére a kutatók világszerte mézmintákat vettek helyi termelőktől, majd öt széles körben használt neonikotinoid jelenlétét vizsgálták. Ezek az acetamiprid, a clothianidin, az imidakloprid, a tiakloprid és a tiametoxam voltak. A vizsgált peszticideket az 1990-es évek közepén kezdték használni, a rovarkártevők idegrendszerére gyakorolt hatásuk miatt alkalmazzák őket.

„Összességében a mézminták 75 százaléka volt legalább egyféle neonikotinoiddal szennyezett. A szennyezett minták közül 30 százalék egyféle, 45 százalék kettő vagy több, 10 százalék pedig négy-ötféle neonikotinoidot tartalmazott” – mondta a kutatást vezető Edward Mitchell, a svájci Neuchâteli Egyetem kutatója.

A szennyezettség az észak-amerikai mézek esetében volt a leggyakoribb, ott a mézek 86 százalékában találtak valamilyen neonikotinoidot. Ezt követték az ázsiai (80 százalék), majd az európai (79 százalék) minták. A dél-ázsiai mintákban volt a legkisebb arányú (57 százalék) a szennyezett mézminták aránya.

A tanulmány szerint ez arra enged következtetni, hogy a világon a beporzók egy jelentős részére gyakorolhatnak valamilyen hatást a vizsgált peszticidek.

A világon mintegy 20 ezer méhfaj él, amelyek a világ 107 főbb termesztett növényének 90 százaléka esetében játszanak fontos szerepet a beporzásban. Az ENSZ ugyanakkor arra figyelmeztetett 2016-ban, hogy a gerinctelen beporzók, különösen a méhek és lepkék, 40 százalékát fenyegeti a globális kihalás veszélye.

Noha szakértők szerint a kutatás eredményei nem jelentenek nagy meglepetést, jól mutatják, hogy komolyan kell venni a neonikotinoidok jelentette fenyegetést. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a kimutatott szennyezettségi szintek már abban a tartományban mozognak, amely a korábbi kutatások szerint hatással van a méhek viselkedésére és a kolónia egészségére. Korábbi kutatások szerint már a 9 nanogramm/grammos szint mellett is romlott a vadon élő méhek reprodukciós sikere.

Lynn Dicks, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója elmondta, hogy a kutatás eredményei ugyan „kijózanítóak”, de nem nyújtanak pontos képet a méheket érintő fenyegetésről, ugyanis az nem derül ki, hogy a peszticidek a mézben mért szintjei hogyan viszonyulnak a nektár és a pollen peszticid-tartalmához, amelyen keresztül a vadon élő beporzók érintkezhetnek azzal.

Felix Wackers, a Lancasteri Egyetem professzora (aki a kutatásban nem vett részt) pedig megjegyezte, elképzelhető az is, hogy a káros peszticideknek való kitettség valójában sokkal magasabb, mint amit a mézben mérni lehet.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot



Kihalás fenyegeti Ausztrália egyik apró erszényesét

Kihalás fenyegeti Ausztrália egyik apró erszényesét



hirdetés
Évente 116 millió tonna tej és tejtermék vész kárba világszerte

Évente 116 millió tonna tej és tejtermék vész kárba világszerte


ÉLELMISZER,     TEJ,     TEJTERMÉK

A pók is anyatejjel táplálja kicsinyeit

A pók is anyatejjel táplálja kicsinyeit



hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen