hirdetés
Tudomány

Fontos a gerinces állatok diverzitásának szerepe a szénciklusban

Ismeretes, hogy a trópusi erdők fái elnyelik a szén-dioxidot a levegőből, amelyet aztán a leveles ágaikban és a gyökérrendszerükben tárolnak – de emellett egy friss, a Stanford Egyetem által vezetett elemzés szerint a nagy testű erdei állatoknak is fontos a szerepük a szénciklusban.
Ara papagájok Fontos a gerincesek sokfélesége a trópusi erdőkben a szénciklusban (Forrás: sandovallake.com)
hirdetés

Az elemzéshez több mint egymillió, 340 bennszülött technikus által egy három éven át tartó környezeti felvételezés-sorozat keretében feljegyzett állat-megfigyelést használtak fel. A munkát Jose Fragoso ökológus koordinálta Rodolfo Dirzo biológus támogatásával. A kutatócsoport megfigyelte, hogy azokon a helyeken, amelyekre a leginkább jellemző az állati sokféleség, jellemzően a legjelentősebb a talaj által lekötött szén mennyisége is.

Jose Fragoso ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem elég csupán a fák miatt aggódni a szén lekötését illetően, ugyanis annak ellenére, hogy a fák nagyon fontosak, „nem a teljes történetet jelentik”.

„Aggódnunk kell az állatok diverzitásának és jelenlétének fenntartása miatt is, ezen a ponton különösen az emlősökének, annak érdekében, hogy biztosítsunk egy jól funkcionáló szénciklust és a szén lekötését a talajokba” – tette hozzá a kutató.

Noha a kutatók előtt már hosszú ideje ismert, hogy az állatok az emésztésükön, táplálékfelvételükön, légzésükön és a bomlás révén a szénciklus részei, az október kilencedikén a Nature Ecology and Evolution nevű lapban megjelent tanulmány elsőként emeli ki nemcsak az állatok számának, de az állati sokféleségnek a lehetséges jelentőségét is a szénciklusban.

Amennyiben a szén megkötését elő szeretnénk segíteni, úgy az elemzés szerzői szerint nemcsak az állatok megfelelően magas egyedszámának fenntartására, de egyben arra is törekedni kell, hogy minél több állatfaj éljen a természeti területeken.

A kutatóknak mindenesetre nem volt könnyű dolguk az állati sokféleség és a szénciklus összefüggéseinek felderítését illetően, hiszen ehhez rendkívül sok adat gyűjtésére volt szükség, amelyeket egy valós természeti rendszerben, így például az Amazonas esőerdeiben kellett összegyűjteni.

Az adatok összegyűjtéséhez több helyi bennszülött törzs tagjai járták be az Amazonas erdőségeit, és jegyezték fel a fák becsült számát, diverzitását és az általuk tárolt szénmennyiséget, emellett pedig a gerinces állatok – emlősök, madarak, hüllők és kétéltűek – számát és aktivitását is.

A hároméves időszakban összesen 132 995 gerinces állatot láttak és további 190 369 állat nyomait is feljegyezték – ezek pedig összesen 218 különböző faj képviselői voltak. Az előbbieken túl 43 448 alkalommal jegyezték fel, hogy mit ettek az állatok.

Az adatokat összevetették az összesen 825 talajmintából becsült szén-szinttel, aminek során a kutatók megfigyelték, hogy a talajban ott volt a legmagasabb a szénkoncentráció, ahol a legtöbb gerinces faj fordult elő.

Ezek után igyekeztek megállapítani, milyen mechanizmus állhat az összefüggések mögött, és az látszott körvonalazódni, hogy a legmagasabb állati sokféleséggel jellemezhető területeken volt a leggyakoribb a táplálkozással összefüggő tevékenységek előfordulása, így például az, hogy a ragadozók elejtettek egy másik állatot, vagy gyümölcsöt ettek, aminek eredményeként szerves anyag került a talajra, vagy a talajba.

A kutatók felvetése szerint ezek a táplálkozásból származó maradványok segítik a talajban található mikrobák sokféleségének és előfordulásának növelését, a mikrobák pedig így hatékonyan képesek elősegíteni, hogy a szén a talajban „raktározódjon” el.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
loading...
hirdetés
hirdetés
Károsítja a babák agyát a légszennyeződés

Károsítja a babák agyát a légszennyeződés



hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen