hirdetés
Tudomány

Ártalmatlan volt a magyar légkörben is mérhető radioaktív ruténiumizotóp

A fejlett méréstechnikának köszönhetően Magyarországon is mérhető volt, de egészségi ártalmakat nem okozott a még októberben a környezetbe került radioaktív ruténiumizotóp - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia MTI-nek küldött pénteki közleményében.
Ruténiumfelhő A kép illusztráció (Forrás: irsn.fr)
hirdetés

A szemlencse daganatos megbetegedésének kezelésére, valamint esetenként űreszközökön használt sugárzó anyag forrását mindeddig nem sikerült egyértelműen azonosítani - áll Pázmándi Tamás, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának összefoglaló írásában. A magyar szakértők gyorsan, pontosan végeztek méréseket, a néhány napon belül rendelkezésre álló mérési adatok alapján a szennyeződés magyarországi eredetét egyértelműen ki lehetett zárni.

A nagyon érzékeny méréstechnikának köszönhetően szinte az egész kontinensen, így Magyarországon is kimutatható volt a levegőmintákban a Ru-106 izotóp október első napjaiban. A sajtóban először megjelent francia hírek köbméterenként 10 mikrobecquerel (a radioaktivitás egysége) nagyságrendű légköri koncentrációt említettek, a hazai és a környező országok légköri környezetellenőrző állomásain ennél két-három nagyságrenddel nagyobb értékeket detektáltak.

A ruténium-106 izotóp felezési ideje 374 nap, ezért a természetben nem fordul elő, a mintákban kimutatott szennyeződés csak mesterséges eredetű lehet.

A környezeti mintákban más mesterséges eredetű izotóp nem volt mérhető, így egyértelműen ki lehetett zárni, hogy a szennyeződés egy reaktorból vagy kiégett nukleáris fűtőelemek feldolgozása során került volna a légkörbe, mivel ezekben az esetekben számos más izotóp is mérhető lett volna.

A meteorológiai viszonyok és a szélmező ismeretében a forrás eredetére is lehetett következtetni, az azokban a napokban uralkodó keleti széljárás alapján elsősorban az Urál és a Volga vidékét jelölték meg a kibocsátás lehetséges helyszíneként. Korábban a Roszatom megerősítette, hogy semmiféle rendellenesség nem történt az orosz atomenergetikai és hadiipari létesítményekben.

A szennyeződés forrását több szakértői bizottság is vizsgálja, de azóta sem sikerült egyértelműen azonosítani, honnan kerülhetett a légkörbe a szennyeződés. A ruténiumszennyezés lehetséges forrásaként a légkörbe bekerülő és ott megsemmisülő műhold is felmerült, de egyelőre erre sincs semmilyen bizonyíték.

A szakemberek számításokkal azt is igazolták, hogy a szennyeződésből származó egészségi kockázat elhanyagolható, legrosszabb esetben sem haladja meg a természetes háttérsugárzásból származó néhányszor tízperces sugárterhelést.

A levegőben mérhető megnövekedett Ru-106 aktivitáskoncentráció értéke néhány nap alatt a korábbi szintre csökkent. A mérési eredmények alapján a szennyezés rövid ideig tartott, feltehetően egyszeri esetről volt szó.

A Ru-106 izotópot gyógyászati célokra, elsősorban a szemlencse daganatos megbetegedésének kezelésére alkalmazzák, de esetenként űreszközökön radioizotópos termogenerátorban is használják. Magyarországon nem állítanak elő Ru-106 izotópot, a külföldről beszerzett sugárforrásokat az egészségügyben alkalmazzák.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Átlagosan ötezer arcot ismer az ember

Átlagosan ötezer arcot ismer az ember



A Hubble űrteleszkóp újabb giroszkópja romlott el

A Hubble űrteleszkóp újabb giroszkópja romlott el



Nyolcéves lány talált rá egy ősi kardra egy svédországi tóban

Nyolcéves lány talált rá egy ősi kardra egy svédországi tóban


SVÉDORSZÁG,     KARD,     RÉGÉSZET

hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen