hirdetés
Tudomány

Epilepsziás betegek számára fejlesztenek agyi defibrillátort az SZTE kutatói

Epilepsziás betegek számára fejlesztenek agyi defibrillátort a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszköz a nagyon közeli jövőben képes lesz automatikusan leállítani a rohamokat a páciensekben - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.
Egészségügy A kép illusztráció (Forrás: pexels.com)
hirdetés

A koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát egyes epilepszia-roham típusok leállításában már korábban bizonyította Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa. Az által vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport víziója, hogy kidolgozzon a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára egy új terápiás eljárást. A módszer lényege, hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyire a roham leállításához a betegnek szüksége van.

Az állatkísérletes eredmények emberi gyógyászatba történő átültetéséhez összefogott a Lendület-csoport az egyetem patológiai intézete és neurológiai klinikája néhány munkatársával. Az ötéves interdiszciplináris kutatás világszínvonalú eredményét a Nature Communications nevű rangos lapban pénteken megjelent publikáció ismerteti.

A szegedi kutatók valós időben tudják akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általuk kidolgozott agy-ingerlési eljárással. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak.

Ez az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik, és a nagyon közeli jövőben automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben is. Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt szabadalmaztatott találmánynak év elején - egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott vállalati kutatás-fejlesztési projekt keretében - el is kezdték a prototípus-fejlesztését - közölte Berényi Antal.

Az ötlet lényege, hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha ezek megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor ezeket az idegsejtek összeolvasztják, és egyetlen ingernek érzékelik. Így a mellékhatás szétoszlik a fejbőr vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a hatás az agyon belül - a sejtmembrán tulajdonságai miatt - összeadódik, vagyis az idegsejtek ingerlődnek.

Az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás kifejtette, az epilepsziás roham kialakulása nem jelezhető előre. A neuropszichiátriai kórképektől szenvedő - például depressziós vagy epilepsziás - páciensek egyharmadánál a gyógyszeres terápiák nem hatékonyak. Ez az új eljárás csak akkor befolyásolja az agyat, amikor kell, a betegség finom, időbeli dinamikájához igazodva - éppen ettől annyira újszerű.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Drámaian csökken számos főemlős élőhelye

Drámaian csökken számos főemlős élőhelye



hirdetés
Bővítik a CERN nagy hadronütköztetőjének a kapacitását

Bővítik a CERN nagy hadronütköztetőjének a kapacitását


CERN,     LHC,     SVÁJC

Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt

Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt



Csökken az emberek intelligenciája az 1970-es évek óta

Csökken az emberek intelligenciája az 1970-es évek óta



hirdetés
hirdetés
loading...
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen