hirdetés
Tudomány

Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint.
Erdei növényzet Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények (Forrás: pexels.com)
hirdetés

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak.

A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek.

"A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott elképzelést, a pocsolyák moszatrétege helyett apró növényeket képzelhetünk el, amelyek a lábujjunkig érnének, annál magasabbra alig"

- magyarázta Philip Donoghue, a Bristoli Egyetem földtudományi tanszékének kutatója a BBC News-nak.

A korai növények kínáltak élőhelyet a már teljesen szárazföldi állatoknak, amelyek nagyjából ugyanekkor jelentek meg - tette hozzá.

Mindez egybeesik azzal az időszakkal, amikor a tengerek élővilága hirtelen sokszínű és népes lett, ezt az eseményt hívja a tudomány a kambriumi robbanásnak, amely mintegy 530 millió évvel ezelőtt kezdődött és 520 millió éve lett vége.

"Eredményeink azt mutatják, hogy a szárazföldi növények már éltek a kambrium földtörténeti kor közepén, vagyis nagyjából az első szárazföldi állatok megjelenésekor"

- mondta Mark Puttick, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás résztvevője.

A Föld történetének első négymilliárd évében a kontinensek lakatlanok voltak, az életet pusztán a mikrobák jelentették. A növények szárazföldi elterjedése, alkalmazkodása a vízen kívüli élethez hatással volt a légköri szén-dioxid koncentrációjára és a hőmérsékletére, ezzel a Föld élővilágának fennmaradására.

Az új tanulmány az úgynevezett molekuláris óra módszerén alapul, vagyis ma élő organizmusok génjeit elemzi és összehasonlítja őket a közös ősök kövületeiből származó információval.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot



Kihalás fenyegeti Ausztrália egyik apró erszényesét

Kihalás fenyegeti Ausztrália egyik apró erszényesét



hirdetés
Évente 116 millió tonna tej és tejtermék vész kárba világszerte

Évente 116 millió tonna tej és tejtermék vész kárba világszerte


ÉLELMISZER,     TEJ,     TEJTERMÉK

A pók is anyatejjel táplálja kicsinyeit

A pók is anyatejjel táplálja kicsinyeit



hirdetés
hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen