Tudomány

Az évmilliárdokkal ezelőtti élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön

Az akár 3,9 milliárd évvel ezelőtti lehetséges élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön - jelentették ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 2020-as Mars-missziójának kutatói.
Az évmilliárdokkal ezelőtti élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni. (Forrás: Pixabay.com/GooKingSword)

    A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. A tudósok reményei szerint a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is - írja a BBC hírportálja.

    "Úgy véljük, hogy a Marson például nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét"

- mondta Ken Williford, a NASA kaliforniai Jet Propulsion laboratóriumának munkatársa.

    A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő.

    "Szóval paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek"

- tette hozzá a szakember.

    Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont.

    A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.

    A legnagyszerűbb forgatókönyv az lenne, ha a marsjáró az úgynevezett sztromatolitokra - cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet a Földön - hasonló képződményekre bukkanna a Marson.

    A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.

    Ken Farley, a misszió vezető kutatója az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) őszi találkozóján beszélt arról, hogy az új marsjáró ugyanazt a technológiát fogja használni a landoláshoz, mint a Curiosity, egyetlen új kiegészítéssel, amely még precízebbé teszi majd a landolást.

    A szakember szerint már azt az útvonalat is kidolgozták, amelyen közvetlenül a landolást követően fog haladni a robot.

    A marsjárót egy olyan navigációs rendszerrel is felszerelték, amely révén a jármű "szabad kezet kap" abban, hogy kiválassza a legjobb útvonalat az egyes célállomások között.

Forrás: MTI



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek



Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban

Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban



Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására

Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására



A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen