
A szerdán elfogadott új szabályozás egyszerre tartalmazza a nyugati jogi gyakorlat, illetve a maori hagyományok elemeit. A parlament döntése értelmében a Whanganui folyó immár hivatalosan is élő entitásnak minősül.
„(A folyónak) saját jogi személyisége lesz minden olyan, ehhez kapcsolódó joggal, feladattal és kötelezettséggel, ami a jogi személyek esetében fennáll. (...) Egyedi a megközelítés, hogy jogi személyiséget biztosítsunk egy folyónak.” – mondta Chris Finlayson főügyész.
A maorik által Te Awa Tupua néven nevezett folyó Új-Zéland harmadik leghosszabb folyója, a főügyész pedig elmondta, hogy a helyi maori törzs már hosszú ideje küzdött azért, hogy érvényesíthessék jogaikat a folyót illetően. Elmondása szerint már az 1870-es évekre nyúlik vissza ennek a vitának a gyökere, amivel együtt ez az ország leghosszabb ideje nyúló jogvitája.
A főügyész ismertette, hogy az új törvény elismeri a „mély spirituális kötődést, amely a helyi maori törzset az ősi folyójukhoz, a Whanganui folyóhoz köti.
Elismerik a „mély spirituális kötődést, amely a helyi maori törzset a Whanganui folyóhoz köti (Forrás: independent.co.uk)
A folyót immár teljes egészében egy élő entitásként ismerték el, amely a hegyvidéki forrásaitól egészen a tengerig egy egységnek tekinthető, és ebbe bele kell érteni a holtágakat, mellékfolyókat és a folyó minden fizikai és metafizikai elemét is.
A gyakorlatban a szabályozás annyit tesz, hogy a jogi eljárások alkalmával a folyót képviselhetik olyan módon, hogy két ügyvéd védi az érdekeit – akik egyike a kormánytól, a másik ügyvéd pedig a maori törzstől érkezik.
Emellett az érintett maori törzs 80 millió új-zélandi dollárt is kapott a kormánytól a hosszadalmas jogi küzdelmeket követően, illetve újabb 30 millió új-zélandi dollárt arra, hogy a folyó egészségét fenntartsák.