Tudomány

Éhező csibéből kövér felnőtt lesz

A kezdeti rossz életkörülményeket követően a fiatal madarakból (jelen esetben seregélyfiókákból) mohóbb és jórészt túlsúlyos kifejlett példányok válnak.
Seregély A kutatás során seregélyeket vizsgáltak (Forrás: Wikipédia)

A Newcastle Egyetem kutatásai szerint a rossz körülmények közé „született” madárfiókák életük későbbi szakaszában mohóbbak lettek, mint a kedvező körülmények között cserepedő társaik. Ennek megfelelően az életük korai szakaszában mostoha körülményeket elszenvedő madarak nagy része kifejlett korára jóval nagyobb testsúllyal rendelkezett, mint a kezdetektől fogva jó körülmények között élő csoport tagjai.

A néhány napja az Animal Behaviour című lapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy azoknak a fiókák, melyek életük korai szakaszában nagy stressznek voltak kitéve, vagy melyeknek egyéb, negatív tényezők nehezítették életben maradásukat, életük későbbi szakaszában maradandóan és számottevően megváltoztak a táplálékfogyasztási szokásai.

Dr Clare Andrews, a kutatás egyik vezetője úgy véli, a madarak által „begyűjtött” testzsír egyfajta védelmi szerepet tölt be az állatok életében, s azok a madarak, melyek – nagyobb „testvéreikkel” ellentétben – korábban már ki voltak téve az éhezés viszontagságainak, felnőtt korukban több energiát fordítottak az élelem felkutatására, s gyakrabban ettek a szükségesnél jóval több táplálékot. Dr Andrews hozzáfűzte, az emberek esetében is bizonyítékok támasztják alá, hogy a gyermekkorukban éhezők később nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak – nem kizárt, hogy, akárcsak a seregélyek esetében, azok az emberek, akik esetében bizonytalan a mindennapi betevő megszerzésének lehetősége, szintén hajlamosabbak a túlzott mértékű evésre.

A kutatás során egyébként két csoportra „választották” szét a madarakat. Az egyik csoportban a feltűnően kicsi fiókák mellé jóval nagyobb „testvéreket” helyeztek, s így a kis méretű madaraknak több energiájukba került az étel megszerzése, s még kevesebbet is kaptak. A másik csoportban a nagy fiókák mellé helyeztek pici „testvéreket”, s a nagyobb madarakat gyakran és bőségesen etették a szülők. Tíz nap elteltével mind a „hátrányos helyzetű”, mind a sok ételhez hozzáférő madarakat bőséges táplálékkal látták el, s ekkor már megfigyelhető volt a két csoport közötti különbség. A kezdetben kicsi fiókák jóval több időt töltöttek élelemkereséssel, folyamosan új és új táplálékforrásukat kutattak fel és jegyeztek meg, továbbá hajlamosak voltak „túlenni” magukat. A kezdetektől jó körülmények között élő madarak ellenben csak a legkedvezőbb ételeket fogyasztottak el, tehát válogattak a felkínált, illetve fellelt táplálékforrások között.



Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is!
Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek



Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban

Vadállatok tömegei pusztulnak el a forró ausztrál nyárban



Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására

Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására



A weboldal cookie-kat használ a biztonságos böngészés és a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. (Részletek)

Engedélyezi a cookie-k használatát? Igen